Megoldás a(z) y változóra
y=-2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{3}\times 2y+\frac{1}{3}+\frac{1}{2}y=\frac{2}{5}\left(1-2y\right)-4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{3} és 2y+1.
\frac{2}{3}y+\frac{1}{3}+\frac{1}{2}y=\frac{2}{5}\left(1-2y\right)-4
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{3} és 2. Az eredmény \frac{2}{3}.
\frac{7}{6}y+\frac{1}{3}=\frac{2}{5}\left(1-2y\right)-4
Összevonjuk a következőket: \frac{2}{3}y és \frac{1}{2}y. Az eredmény \frac{7}{6}y.
\frac{7}{6}y+\frac{1}{3}=\frac{2}{5}+\frac{2}{5}\left(-2\right)y-4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{2}{5} és 1-2y.
\frac{7}{6}y+\frac{1}{3}=\frac{2}{5}+\frac{2\left(-2\right)}{5}y-4
Kifejezzük a hányadost (\frac{2}{5}\left(-2\right)) egyetlen törtként.
\frac{7}{6}y+\frac{1}{3}=\frac{2}{5}+\frac{-4}{5}y-4
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2. Az eredmény -4.
\frac{7}{6}y+\frac{1}{3}=\frac{2}{5}-\frac{4}{5}y-4
A(z) \frac{-4}{5} tört felírható -\frac{4}{5} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
\frac{7}{6}y+\frac{1}{3}=\frac{2}{5}-\frac{4}{5}y-\frac{20}{5}
Átalakítjuk a számot (4) törtté (\frac{20}{5}).
\frac{7}{6}y+\frac{1}{3}=\frac{2-20}{5}-\frac{4}{5}y
Mivel \frac{2}{5} és \frac{20}{5} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{7}{6}y+\frac{1}{3}=-\frac{18}{5}-\frac{4}{5}y
Kivonjuk a(z) 20 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -18.
\frac{7}{6}y+\frac{1}{3}+\frac{4}{5}y=-\frac{18}{5}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: \frac{4}{5}y.
\frac{59}{30}y+\frac{1}{3}=-\frac{18}{5}
Összevonjuk a következőket: \frac{7}{6}y és \frac{4}{5}y. Az eredmény \frac{59}{30}y.
\frac{59}{30}y=-\frac{18}{5}-\frac{1}{3}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{1}{3}.
\frac{59}{30}y=-\frac{54}{15}-\frac{5}{15}
5 és 3 legkisebb közös többszöröse 15. Átalakítjuk a számokat (-\frac{18}{5} és \frac{1}{3}) törtekké, amelyek nevezője 15.
\frac{59}{30}y=\frac{-54-5}{15}
Mivel -\frac{54}{15} és \frac{5}{15} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{59}{30}y=-\frac{59}{15}
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) -54 értéket. Az eredmény -59.
y=-\frac{59}{15}\times \frac{30}{59}
Mindkét oldalt megszorozzuk \frac{59}{30} reciprokával, azaz ennyivel: \frac{30}{59}.
y=\frac{-59\times 30}{15\times 59}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{59}{15} és \frac{30}{59}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
y=\frac{-1770}{885}
Elvégezzük a törtben (\frac{-59\times 30}{15\times 59}) szereplő szorzásokat.
y=-2
Elosztjuk a(z) -1770 értéket a(z) 885 értékkel. Az eredmény -2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}