Kiértékelés
\frac{3\sqrt{2}}{2}+2\approx 4,121320344
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{2+\sqrt{2}}{\left(2-\sqrt{2}\right)\left(2+\sqrt{2}\right)}+\frac{1}{\sqrt{2}-1}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{2-\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: 2+\sqrt{2}.
\frac{2+\sqrt{2}}{2^{2}-\left(\sqrt{2}\right)^{2}}+\frac{1}{\sqrt{2}-1}
Vegyük a következőt: \left(2-\sqrt{2}\right)\left(2+\sqrt{2}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
\frac{2+\sqrt{2}}{4-2}+\frac{1}{\sqrt{2}-1}
Négyzetre emeljük a következőt: 2. Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{2}.
\frac{2+\sqrt{2}}{2}+\frac{1}{\sqrt{2}-1}
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 2.
\frac{2+\sqrt{2}}{2}+\frac{\sqrt{2}+1}{\left(\sqrt{2}-1\right)\left(\sqrt{2}+1\right)}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{2}-1}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}+1.
\frac{2+\sqrt{2}}{2}+\frac{\sqrt{2}+1}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}-1^{2}}
Vegyük a következőt: \left(\sqrt{2}-1\right)\left(\sqrt{2}+1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
\frac{2+\sqrt{2}}{2}+\frac{\sqrt{2}+1}{2-1}
Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
\frac{2+\sqrt{2}}{2}+\frac{\sqrt{2}+1}{1}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 1.
\frac{2+\sqrt{2}}{2}+\sqrt{2}+1
Számot eggyel osztva magát a számot kapjuk.
\frac{2+\sqrt{2}}{2}+\frac{2\left(\sqrt{2}+1\right)}{2}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{2}+1 és \frac{2}{2}.
\frac{2+\sqrt{2}+2\left(\sqrt{2}+1\right)}{2}
Mivel \frac{2+\sqrt{2}}{2} és \frac{2\left(\sqrt{2}+1\right)}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{2+\sqrt{2}+2\sqrt{2}+2}{2}
Elvégezzük a képletben (2+\sqrt{2}+2\left(\sqrt{2}+1\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{4+3\sqrt{2}}{2}
Elvégezzük a képletben (2+\sqrt{2}+2\sqrt{2}+2) szereplő számításokat.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}