Megoldás a(z) x változóra
x=-6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{2}x^{2}+6x+18=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times \frac{1}{2}\times 18}}{2\times \frac{1}{2}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{2} értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times \frac{1}{2}\times 18}}{2\times \frac{1}{2}}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-2\times 18}}{2\times \frac{1}{2}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{2}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-36}}{2\times \frac{1}{2}}
Összeszorozzuk a következőket: -2 és 18.
x=\frac{-6±\sqrt{0}}{2\times \frac{1}{2}}
Összeadjuk a következőket: 36 és -36.
x=-\frac{6}{2\times \frac{1}{2}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=-\frac{6}{1}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{2}.
\frac{1}{2}x^{2}+6x+18=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{1}{2}x^{2}+6x+18-18=-18
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 18.
\frac{1}{2}x^{2}+6x=-18
Ha kivonjuk a(z) 18 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{\frac{1}{2}x^{2}+6x}{\frac{1}{2}}=-\frac{18}{\frac{1}{2}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{6}{\frac{1}{2}}x=-\frac{18}{\frac{1}{2}}
A(z) \frac{1}{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{2} értékkel való szorzást.
x^{2}+12x=-\frac{18}{\frac{1}{2}}
6 elosztása a következővel: \frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 6 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{2} reciprokával.
x^{2}+12x=-36
-18 elosztása a következővel: \frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -18 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{2} reciprokával.
x^{2}+12x+6^{2}=-36+6^{2}
Elosztjuk a(z) 12 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 6. Ezután hozzáadjuk 6 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+12x+36=-36+36
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x^{2}+12x+36=0
Összeadjuk a következőket: -36 és 36.
\left(x+6\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}+12x+36. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+6\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+6=0 x+6=0
Egyszerűsítünk.
x=-6 x=-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
x=-6
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}