Megoldás a(z) A_s változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}A_{s}=-\frac{by^{2}}{2n\left(y-d\right)}\text{, }&y\neq d\text{ and }n\neq 0\\A_{s}\in \mathrm{C}\text{, }&\left(b=0\text{ and }y=d\right)\text{ or }\left(y=0\text{ and }d=0\right)\text{ or }\left(y=0\text{ and }n=0\text{ and }d\neq 0\right)\text{ or }\left(b=0\text{ and }n=0\text{ and }y\neq d\right)\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) b változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}b=-\frac{2A_{s}n\left(y-d\right)}{y^{2}}\text{, }&y\neq 0\\b\in \mathrm{C}\text{, }&\left(n=0\text{ or }A_{s}=0\text{ or }d=0\right)\text{ and }y=0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) A_s változóra
\left\{\begin{matrix}A_{s}=-\frac{by^{2}}{2n\left(y-d\right)}\text{, }&y\neq d\text{ and }n\neq 0\\A_{s}\in \mathrm{R}\text{, }&\left(b=0\text{ and }y=d\right)\text{ or }\left(y=0\text{ and }d=0\right)\text{ or }\left(y=0\text{ and }n=0\text{ and }d\neq 0\right)\text{ or }\left(b=0\text{ and }n=0\text{ and }y\neq d\right)\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) b változóra
\left\{\begin{matrix}b=-\frac{2A_{s}n\left(y-d\right)}{y^{2}}\text{, }&y\neq 0\\b\in \mathrm{R}\text{, }&\left(n=0\text{ or }A_{s}=0\text{ or }d=0\right)\text{ and }y=0\end{matrix}\right,
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
nA_{s}y-nA_{s}d=-\frac{1}{2}by^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{1}{2}by^{2}. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\left(ny-nd\right)A_{s}=-\frac{1}{2}by^{2}
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel A_{s}.
\left(ny-dn\right)A_{s}=-\frac{by^{2}}{2}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(ny-dn\right)A_{s}}{ny-dn}=-\frac{\frac{by^{2}}{2}}{ny-dn}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: ny-nd.
A_{s}=-\frac{\frac{by^{2}}{2}}{ny-dn}
A(z) ny-nd értékkel való osztás eltünteti a(z) ny-nd értékkel való szorzást.
A_{s}=-\frac{by^{2}}{2n\left(y-d\right)}
-\frac{by^{2}}{2} elosztása a következővel: ny-nd.
\frac{1}{2}by^{2}+nA_{s}y=0+nA_{s}d
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: nA_{s}d.
\frac{1}{2}by^{2}+nA_{s}y=nA_{s}d
Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{1}{2}by^{2}=nA_{s}d-nA_{s}y
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: nA_{s}y.
\frac{1}{2}by^{2}=-A_{s}ny+A_{s}dn
Átrendezzük a tagokat.
\frac{y^{2}}{2}b=A_{s}dn-A_{s}ny
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{2\times \frac{y^{2}}{2}b}{y^{2}}=\frac{2A_{s}n\left(d-y\right)}{y^{2}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: \frac{1}{2}y^{2}.
b=\frac{2A_{s}n\left(d-y\right)}{y^{2}}
A(z) \frac{1}{2}y^{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{2}y^{2} értékkel való szorzást.
nA_{s}y-nA_{s}d=-\frac{1}{2}by^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{1}{2}by^{2}. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\left(ny-nd\right)A_{s}=-\frac{1}{2}by^{2}
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel A_{s}.
\left(ny-dn\right)A_{s}=-\frac{by^{2}}{2}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(ny-dn\right)A_{s}}{ny-dn}=-\frac{\frac{by^{2}}{2}}{ny-dn}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: ny-nd.
A_{s}=-\frac{\frac{by^{2}}{2}}{ny-dn}
A(z) ny-nd értékkel való osztás eltünteti a(z) ny-nd értékkel való szorzást.
A_{s}=-\frac{by^{2}}{2n\left(y-d\right)}
-\frac{by^{2}}{2} elosztása a következővel: ny-nd.
\frac{1}{2}by^{2}+nA_{s}y=0+nA_{s}d
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: nA_{s}d.
\frac{1}{2}by^{2}+nA_{s}y=nA_{s}d
Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{1}{2}by^{2}=nA_{s}d-nA_{s}y
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: nA_{s}y.
\frac{1}{2}by^{2}=-A_{s}ny+A_{s}dn
Átrendezzük a tagokat.
\frac{y^{2}}{2}b=A_{s}dn-A_{s}ny
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{2\times \frac{y^{2}}{2}b}{y^{2}}=\frac{2A_{s}n\left(d-y\right)}{y^{2}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: \frac{1}{2}y^{2}.
b=\frac{2A_{s}n\left(d-y\right)}{y^{2}}
A(z) \frac{1}{2}y^{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{2}y^{2} értékkel való szorzást.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}