Megoldás a(z) z változóra
z=3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6\left(1+\frac{1}{4}\left(3z-1\right)\right)=4\times 2z-6
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2,4,3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 12.
6\left(1+\frac{1}{4}\times 3z+\frac{1}{4}\left(-1\right)\right)=4\times 2z-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{4} és 3z-1.
6\left(1+\frac{3}{4}z+\frac{1}{4}\left(-1\right)\right)=4\times 2z-6
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{4} és 3. Az eredmény \frac{3}{4}.
6\left(1+\frac{3}{4}z-\frac{1}{4}\right)=4\times 2z-6
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{4} és -1. Az eredmény -\frac{1}{4}.
6\left(\frac{4}{4}+\frac{3}{4}z-\frac{1}{4}\right)=4\times 2z-6
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{4}{4}).
6\left(\frac{4-1}{4}+\frac{3}{4}z\right)=4\times 2z-6
Mivel \frac{4}{4} és \frac{1}{4} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
6\left(\frac{3}{4}+\frac{3}{4}z\right)=4\times 2z-6
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 3.
6\times \frac{3}{4}+6\times \frac{3}{4}z=4\times 2z-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 6 és \frac{3}{4}+\frac{3}{4}z.
\frac{6\times 3}{4}+6\times \frac{3}{4}z=4\times 2z-6
Kifejezzük a hányadost (6\times \frac{3}{4}) egyetlen törtként.
\frac{18}{4}+6\times \frac{3}{4}z=4\times 2z-6
Összeszorozzuk a következőket: 6 és 3. Az eredmény 18.
\frac{9}{2}+6\times \frac{3}{4}z=4\times 2z-6
A törtet (\frac{18}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\frac{9}{2}+\frac{6\times 3}{4}z=4\times 2z-6
Kifejezzük a hányadost (6\times \frac{3}{4}) egyetlen törtként.
\frac{9}{2}+\frac{18}{4}z=4\times 2z-6
Összeszorozzuk a következőket: 6 és 3. Az eredmény 18.
\frac{9}{2}+\frac{9}{2}z=4\times 2z-6
A törtet (\frac{18}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\frac{9}{2}+\frac{9}{2}z=8z-6
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2. Az eredmény 8.
\frac{9}{2}+\frac{9}{2}z-8z=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8z.
\frac{9}{2}-\frac{7}{2}z=-6
Összevonjuk a következőket: \frac{9}{2}z és -8z. Az eredmény -\frac{7}{2}z.
-\frac{7}{2}z=-6-\frac{9}{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{9}{2}.
-\frac{7}{2}z=-\frac{12}{2}-\frac{9}{2}
Átalakítjuk a számot (-6) törtté (-\frac{12}{2}).
-\frac{7}{2}z=\frac{-12-9}{2}
Mivel -\frac{12}{2} és \frac{9}{2} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
-\frac{7}{2}z=-\frac{21}{2}
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) -12 értéket. Az eredmény -21.
z=-\frac{21}{2}\left(-\frac{2}{7}\right)
Mindkét oldalt megszorozzuk -\frac{7}{2} reciprokával, azaz ennyivel: -\frac{2}{7}.
z=\frac{-21\left(-2\right)}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{21}{2} és -\frac{2}{7}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
z=\frac{42}{14}
Elvégezzük a törtben (\frac{-21\left(-2\right)}{2\times 7}) szereplő szorzásokat.
z=3
Elosztjuk a(z) 42 értéket a(z) 14 értékkel. Az eredmény 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}