Megoldás a(z) x változóra
x=5
x=10
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{10}x^{2}-\frac{3}{2}x+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\sqrt{\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}-4\times \frac{1}{10}\times 5}}{2\times \frac{1}{10}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{10} értéket a-ba, a(z) -\frac{3}{2} értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\sqrt{\frac{9}{4}-4\times \frac{1}{10}\times 5}}{2\times \frac{1}{10}}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\sqrt{\frac{9}{4}-\frac{2}{5}\times 5}}{2\times \frac{1}{10}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{10}.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\sqrt{\frac{9}{4}-2}}{2\times \frac{1}{10}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{2}{5} és 5.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\sqrt{\frac{1}{4}}}{2\times \frac{1}{10}}
Összeadjuk a következőket: \frac{9}{4} és -2.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\frac{1}{2}}{2\times \frac{1}{10}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{1}{4}.
x=\frac{\frac{3}{2}±\frac{1}{2}}{2\times \frac{1}{10}}
-\frac{3}{2} ellentettje \frac{3}{2}.
x=\frac{\frac{3}{2}±\frac{1}{2}}{\frac{1}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{10}.
x=\frac{2}{\frac{1}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{3}{2}±\frac{1}{2}}{\frac{1}{5}}). ± előjele pozitív. \frac{3}{2} és \frac{1}{2} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=10
2 elosztása a következővel: \frac{1}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 2 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{5} reciprokával.
x=\frac{1}{\frac{1}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{3}{2}±\frac{1}{2}}{\frac{1}{5}}). ± előjele negatív. \frac{1}{2} kivonása a következőből: \frac{3}{2}: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=5
1 elosztása a következővel: \frac{1}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{5} reciprokával.
x=10 x=5
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{1}{10}x^{2}-\frac{3}{2}x+5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{1}{10}x^{2}-\frac{3}{2}x+5-5=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
\frac{1}{10}x^{2}-\frac{3}{2}x=-5
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{\frac{1}{10}x^{2}-\frac{3}{2}x}{\frac{1}{10}}=-\frac{5}{\frac{1}{10}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 10.
x^{2}+\left(-\frac{\frac{3}{2}}{\frac{1}{10}}\right)x=-\frac{5}{\frac{1}{10}}
A(z) \frac{1}{10} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{10} értékkel való szorzást.
x^{2}-15x=-\frac{5}{\frac{1}{10}}
-\frac{3}{2} elosztása a következővel: \frac{1}{10}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{3}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{10} reciprokával.
x^{2}-15x=-50
-5 elosztása a következővel: \frac{1}{10}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -5 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{10} reciprokával.
x^{2}-15x+\left(-\frac{15}{2}\right)^{2}=-50+\left(-\frac{15}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -15 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{15}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{15}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-15x+\frac{225}{4}=-50+\frac{225}{4}
A(z) -\frac{15}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-15x+\frac{225}{4}=\frac{25}{4}
Összeadjuk a következőket: -50 és \frac{225}{4}.
\left(x-\frac{15}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre x^{2}-15x+\frac{225}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{15}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{15}{2}=\frac{5}{2} x-\frac{15}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
x=10 x=5
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{15}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}