Megoldás a(z) x változóra
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
1=\left(x-1\right)\left(-x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \left(x-1\right)\left(-x-1\right).
1=-x^{2}+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és -x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-x^{2}+1=1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-x^{2}=1-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény 0.
x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1. Nullát nem nullával osztva az eredmény nulla.
x=0 x=0
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x=0
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
1=\left(x-1\right)\left(-x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \left(x-1\right)\left(-x-1\right).
1=-x^{2}+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és -x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-x^{2}+1=1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-x^{2}+1-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény 0.
x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1. Nullát nem nullával osztva az eredmény nulla.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±0}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0^{2}.
x=0
0 elosztása a következővel: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}