Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{21} + 5}{2} \approx 4,791287847
x=\frac{5-\sqrt{21}}{2}\approx 0,208712153
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-4=\left(x-3\right)\left(2x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-3,x^{2}-4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x-2\right)\left(x+2\right).
x^{2}-4=2x^{2}-5x-3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-4-2x^{2}=-5x-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-x^{2}-4=-5x-3
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}-4+5x=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5x.
-x^{2}-4+5x+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
-x^{2}-1+5x=0
Összeadjuk a következőket: -4 és 3. Az eredmény -1.
-x^{2}+5x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\left(-1\right)\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-5±\sqrt{25-4\left(-1\right)\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x=\frac{-5±\sqrt{25+4\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-5±\sqrt{25-4}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -1.
x=\frac{-5±\sqrt{21}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 25 és -4.
x=\frac{-5±\sqrt{21}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{\sqrt{21}-5}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±\sqrt{21}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és \sqrt{21}.
x=\frac{5-\sqrt{21}}{2}
-5+\sqrt{21} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-\sqrt{21}-5}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±\sqrt{21}}{-2}). ± előjele negatív. \sqrt{21} kivonása a következőből: -5.
x=\frac{\sqrt{21}+5}{2}
-5-\sqrt{21} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{5-\sqrt{21}}{2} x=\frac{\sqrt{21}+5}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-4=\left(x-3\right)\left(2x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-3,x^{2}-4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x-2\right)\left(x+2\right).
x^{2}-4=2x^{2}-5x-3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-4-2x^{2}=-5x-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-x^{2}-4=-5x-3
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}-4+5x=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5x.
-x^{2}+5x=-3+4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
-x^{2}+5x=1
Összeadjuk a következőket: -3 és 4. Az eredmény 1.
\frac{-x^{2}+5x}{-1}=\frac{1}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{5}{-1}x=\frac{1}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-5x=\frac{1}{-1}
5 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-5x=-1
1 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-5x+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=-1+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=-1+\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{21}{4}
Összeadjuk a következőket: -1 és \frac{25}{4}.
\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{21}{4}
Tényezőkre x^{2}-5x+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{21}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{2}=\frac{\sqrt{21}}{2} x-\frac{5}{2}=-\frac{\sqrt{21}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{21}+5}{2} x=\frac{5-\sqrt{21}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}