Megoldás a(z) α változóra
\alpha =2\pi +1\approx 7,283185307
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
1=\frac{1}{2}\left(\alpha -1\right)\pi ^{-1}
A változó (\alpha ) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \alpha -1.
1=\left(\frac{1}{2}\alpha -\frac{1}{2}\right)\pi ^{-1}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és \alpha -1.
1=\frac{1}{2}\alpha \pi ^{-1}-\frac{1}{2}\pi ^{-1}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2}\alpha -\frac{1}{2} és \pi ^{-1}.
\frac{1}{2}\alpha \pi ^{-1}-\frac{1}{2}\pi ^{-1}=1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{1}{2}\alpha \pi ^{-1}=1+\frac{1}{2}\pi ^{-1}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: \frac{1}{2}\pi ^{-1}.
\frac{1}{2}\times \frac{1}{\pi }\alpha =\frac{1}{2}\times \frac{1}{\pi }+1
Átrendezzük a tagokat.
\frac{1}{2\pi }\alpha =\frac{1}{2}\times \frac{1}{\pi }+1
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és \frac{1}{\pi }. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{\alpha }{2\pi }=\frac{1}{2}\times \frac{1}{\pi }+1
Kifejezzük a hányadost (\frac{1}{2\pi }\alpha ) egyetlen törtként.
\frac{\alpha }{2\pi }=\frac{1}{2\pi }+1
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és \frac{1}{\pi }. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{\alpha }{2\pi }=\frac{1}{2\pi }+\frac{2\pi }{2\pi }
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{2\pi }{2\pi }.
\frac{\alpha }{2\pi }=\frac{1+2\pi }{2\pi }
Mivel \frac{1}{2\pi } és \frac{2\pi }{2\pi } nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{1}{2\pi }\alpha =\frac{2\pi +1}{2\pi }
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\frac{1}{2\pi }\alpha \times 2\pi }{1}=\frac{2\pi +1}{2\pi \times \frac{1}{2\pi }}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: \frac{1}{2}\pi ^{-1}.
\alpha =\frac{2\pi +1}{2\pi \times \frac{1}{2\pi }}
A(z) \frac{1}{2}\pi ^{-1} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{2}\pi ^{-1} értékkel való szorzást.
\alpha =2\pi +1
\frac{1+2\pi }{2\pi } elosztása a következővel: \frac{1}{2}\pi ^{-1}.
\alpha =2\pi +1\text{, }\alpha \neq 1
A változó (\alpha ) értéke nem lehet 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}