Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) k változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

-k+3=\left(-k+4\right)k+\left(-k+4\right)\left(-3\right)
A változó (k) értéke nem lehet 4, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: -k+4.
-k+3=-k^{2}+4k+\left(-k+4\right)\left(-3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -k+4 és k.
-k+3=-k^{2}+4k+3k-12
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -k+4 és -3.
-k+3=-k^{2}+7k-12
Összevonjuk a következőket: 4k és 3k. Az eredmény 7k.
-k+3+k^{2}=7k-12
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: k^{2}.
-k+3+k^{2}-7k=-12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7k.
-k+3+k^{2}-7k+12=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12.
-k+15+k^{2}-7k=0
Összeadjuk a következőket: 3 és 12. Az eredmény 15.
-8k+15+k^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -k és -7k. Az eredmény -8k.
k^{2}-8k+15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
k=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\times 15}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
k=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\times 15}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
k=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-60}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
k=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és -60.
k=\frac{-\left(-8\right)±2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
k=\frac{8±2}{2}
-8 ellentettje 8.
k=\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{8±2}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 2.
k=5
10 elosztása a következővel: 2.
k=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{8±2}{2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: 8.
k=3
6 elosztása a következővel: 2.
k=5 k=3
Megoldottuk az egyenletet.
-k+3=\left(-k+4\right)k+\left(-k+4\right)\left(-3\right)
A változó (k) értéke nem lehet 4, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: -k+4.
-k+3=-k^{2}+4k+\left(-k+4\right)\left(-3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -k+4 és k.
-k+3=-k^{2}+4k+3k-12
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -k+4 és -3.
-k+3=-k^{2}+7k-12
Összevonjuk a következőket: 4k és 3k. Az eredmény 7k.
-k+3+k^{2}=7k-12
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: k^{2}.
-k+3+k^{2}-7k=-12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7k.
-k+k^{2}-7k=-12-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
-k+k^{2}-7k=-15
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) -12 értéket. Az eredmény -15.
-8k+k^{2}=-15
Összevonjuk a következőket: -k és -7k. Az eredmény -8k.
k^{2}-8k=-15
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
k^{2}-8k+\left(-4\right)^{2}=-15+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
k^{2}-8k+16=-15+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
k^{2}-8k+16=1
Összeadjuk a következőket: -15 és 16.
\left(k-4\right)^{2}=1
Tényezőkre k^{2}-8k+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(k-4\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
k-4=1 k-4=-1
Egyszerűsítünk.
k=5 k=3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.