Megoldás a(z) f változóra
f=-7
f=-6
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { - f } { 10 f + 42 } = \frac { 1 } { f + 3 }
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(f+3\right)\left(-f\right)=10f+42
A változó (f) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -\frac{21}{5},-3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 10f+42,f+3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(f+3\right)\left(5f+21\right).
f\left(-f\right)+3\left(-f\right)=10f+42
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: f+3 és -f.
f\left(-f\right)+3\left(-f\right)-10f=42
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10f.
f\left(-f\right)+3\left(-f\right)-10f-42=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 42.
f^{2}\left(-1\right)+3\left(-1\right)f-10f-42=0
Összeszorozzuk a következőket: f és f. Az eredmény f^{2}.
f^{2}\left(-1\right)-3f-10f-42=0
Összeszorozzuk a következőket: 3 és -1. Az eredmény -3.
f^{2}\left(-1\right)-13f-42=0
Összevonjuk a következőket: -3f és -10f. Az eredmény -13f.
-f^{2}-13f-42=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
f=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{\left(-13\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-42\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -13 értéket b-be és a(z) -42 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
f=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-4\left(-1\right)\left(-42\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -13.
f=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169+4\left(-42\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
f=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-168}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -42.
f=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{1}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 169 és -168.
f=\frac{-\left(-13\right)±1}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
f=\frac{13±1}{2\left(-1\right)}
-13 ellentettje 13.
f=\frac{13±1}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
f=\frac{14}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (f=\frac{13±1}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 13 és 1.
f=-7
14 elosztása a következővel: -2.
f=\frac{12}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (f=\frac{13±1}{-2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 13.
f=-6
12 elosztása a következővel: -2.
f=-7 f=-6
Megoldottuk az egyenletet.
\left(f+3\right)\left(-f\right)=10f+42
A változó (f) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -\frac{21}{5},-3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 10f+42,f+3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(f+3\right)\left(5f+21\right).
f\left(-f\right)+3\left(-f\right)=10f+42
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: f+3 és -f.
f\left(-f\right)+3\left(-f\right)-10f=42
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10f.
f^{2}\left(-1\right)+3\left(-1\right)f-10f=42
Összeszorozzuk a következőket: f és f. Az eredmény f^{2}.
f^{2}\left(-1\right)-3f-10f=42
Összeszorozzuk a következőket: 3 és -1. Az eredmény -3.
f^{2}\left(-1\right)-13f=42
Összevonjuk a következőket: -3f és -10f. Az eredmény -13f.
-f^{2}-13f=42
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-f^{2}-13f}{-1}=\frac{42}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
f^{2}+\left(-\frac{13}{-1}\right)f=\frac{42}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
f^{2}+13f=\frac{42}{-1}
-13 elosztása a következővel: -1.
f^{2}+13f=-42
42 elosztása a következővel: -1.
f^{2}+13f+\left(\frac{13}{2}\right)^{2}=-42+\left(\frac{13}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 13 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{13}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{13}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
f^{2}+13f+\frac{169}{4}=-42+\frac{169}{4}
A(z) \frac{13}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
f^{2}+13f+\frac{169}{4}=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -42 és \frac{169}{4}.
\left(f+\frac{13}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre f^{2}+13f+\frac{169}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(f+\frac{13}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
f+\frac{13}{2}=\frac{1}{2} f+\frac{13}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
f=-6 f=-7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{13}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}