Megoldás a(z) j változóra
j=-5
j=-2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5\left(-2\right)=\left(j+7\right)j
A változó (j) értéke nem lehet -7, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk j+7,5 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 5\left(j+7\right).
-10=\left(j+7\right)j
Összeszorozzuk a következőket: 5 és -2. Az eredmény -10.
-10=j^{2}+7j
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: j+7 és j.
j^{2}+7j=-10
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
j^{2}+7j+10=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10.
j=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\times 10}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
j=\frac{-7±\sqrt{49-4\times 10}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
j=\frac{-7±\sqrt{49-40}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
j=\frac{-7±\sqrt{9}}{2}
Összeadjuk a következőket: 49 és -40.
j=\frac{-7±3}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
j=-\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (j=\frac{-7±3}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 3.
j=-2
-4 elosztása a következővel: 2.
j=-\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (j=\frac{-7±3}{2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -7.
j=-5
-10 elosztása a következővel: 2.
j=-2 j=-5
Megoldottuk az egyenletet.
5\left(-2\right)=\left(j+7\right)j
A változó (j) értéke nem lehet -7, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk j+7,5 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 5\left(j+7\right).
-10=\left(j+7\right)j
Összeszorozzuk a következőket: 5 és -2. Az eredmény -10.
-10=j^{2}+7j
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: j+7 és j.
j^{2}+7j=-10
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
j^{2}+7j+\left(\frac{7}{2}\right)^{2}=-10+\left(\frac{7}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
j^{2}+7j+\frac{49}{4}=-10+\frac{49}{4}
A(z) \frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
j^{2}+7j+\frac{49}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: -10 és \frac{49}{4}.
\left(j+\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre j^{2}+7j+\frac{49}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(j+\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
j+\frac{7}{2}=\frac{3}{2} j+\frac{7}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
j=-2 j=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}