Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{13}{4} = 3\frac{1}{4} = 3,25
x=\frac{1}{2}=0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(3x-3\right)\left(x+3\right)+3\left(x-2\right)\left(x-1\right)\left(-\frac{8}{3}\right)=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,3,x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3\left(x-2\right)\left(x-1\right).
3x^{2}+6x-9+3\left(x-2\right)\left(x-1\right)\left(-\frac{8}{3}\right)=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-3 és x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}+6x-9-8\left(x-2\right)\left(x-1\right)=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
Összeszorozzuk a következőket: 3 és -\frac{8}{3}. Az eredmény -8.
3x^{2}+6x-9+\left(-8x+16\right)\left(x-1\right)=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -8 és x-2.
3x^{2}+6x-9-8x^{2}+24x-16=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-8x+16 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-5x^{2}+6x-9+24x-16=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -8x^{2}. Az eredmény -5x^{2}.
-5x^{2}+30x-9-16=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
Összevonjuk a következőket: 6x és 24x. Az eredmény 30x.
-5x^{2}+30x-25=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) -9 értéket. Az eredmény -25.
-5x^{2}+30x-25=3x^{2}-12
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-6 és x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-5x^{2}+30x-25-3x^{2}=-12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
-8x^{2}+30x-25=-12
Összevonjuk a következőket: -5x^{2} és -3x^{2}. Az eredmény -8x^{2}.
-8x^{2}+30x-25+12=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12.
-8x^{2}+30x-13=0
Összeadjuk a következőket: -25 és 12. Az eredmény -13.
x=\frac{-30±\sqrt{30^{2}-4\left(-8\right)\left(-13\right)}}{2\left(-8\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -8 értéket a-ba, a(z) 30 értéket b-be és a(z) -13 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-30±\sqrt{900-4\left(-8\right)\left(-13\right)}}{2\left(-8\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 30.
x=\frac{-30±\sqrt{900+32\left(-13\right)}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -8.
x=\frac{-30±\sqrt{900-416}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 32 és -13.
x=\frac{-30±\sqrt{484}}{2\left(-8\right)}
Összeadjuk a következőket: 900 és -416.
x=\frac{-30±22}{2\left(-8\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 484.
x=\frac{-30±22}{-16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -8.
x=-\frac{8}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-30±22}{-16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -30 és 22.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-8}{-16}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{52}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-30±22}{-16}). ± előjele negatív. 22 kivonása a következőből: -30.
x=\frac{13}{4}
A törtet (\frac{-52}{-16}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{2} x=\frac{13}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(3x-3\right)\left(x+3\right)+3\left(x-2\right)\left(x-1\right)\left(-\frac{8}{3}\right)=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,3,x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3\left(x-2\right)\left(x-1\right).
3x^{2}+6x-9+3\left(x-2\right)\left(x-1\right)\left(-\frac{8}{3}\right)=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-3 és x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}+6x-9-8\left(x-2\right)\left(x-1\right)=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
Összeszorozzuk a következőket: 3 és -\frac{8}{3}. Az eredmény -8.
3x^{2}+6x-9+\left(-8x+16\right)\left(x-1\right)=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -8 és x-2.
3x^{2}+6x-9-8x^{2}+24x-16=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-8x+16 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-5x^{2}+6x-9+24x-16=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -8x^{2}. Az eredmény -5x^{2}.
-5x^{2}+30x-9-16=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
Összevonjuk a következőket: 6x és 24x. Az eredmény 30x.
-5x^{2}+30x-25=\left(3x-6\right)\left(x+2\right)
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) -9 értéket. Az eredmény -25.
-5x^{2}+30x-25=3x^{2}-12
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-6 és x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-5x^{2}+30x-25-3x^{2}=-12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
-8x^{2}+30x-25=-12
Összevonjuk a következőket: -5x^{2} és -3x^{2}. Az eredmény -8x^{2}.
-8x^{2}+30x=-12+25
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 25.
-8x^{2}+30x=13
Összeadjuk a következőket: -12 és 25. Az eredmény 13.
\frac{-8x^{2}+30x}{-8}=\frac{13}{-8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -8.
x^{2}+\frac{30}{-8}x=\frac{13}{-8}
A(z) -8 értékkel való osztás eltünteti a(z) -8 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{15}{4}x=\frac{13}{-8}
A törtet (\frac{30}{-8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{15}{4}x=-\frac{13}{8}
13 elosztása a következővel: -8.
x^{2}-\frac{15}{4}x+\left(-\frac{15}{8}\right)^{2}=-\frac{13}{8}+\left(-\frac{15}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{15}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{15}{8}. Ezután hozzáadjuk -\frac{15}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{15}{4}x+\frac{225}{64}=-\frac{13}{8}+\frac{225}{64}
A(z) -\frac{15}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{15}{4}x+\frac{225}{64}=\frac{121}{64}
-\frac{13}{8} és \frac{225}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{15}{8}\right)^{2}=\frac{121}{64}
Tényezőkre x^{2}-\frac{15}{4}x+\frac{225}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{15}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{15}{8}=\frac{11}{8} x-\frac{15}{8}=-\frac{11}{8}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{13}{4} x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{15}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}