Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)=3x-2+2x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 3,6 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 6.
\left(4x-2\right)\left(2x+1\right)=3x-2+2x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 2x-1.
8x^{2}-2=3x-2+2x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (4x-2 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
8x^{2}-2-3x=-2+2x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
8x^{2}-2-3x-\left(-2\right)=2x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: -2.
8x^{2}-2-3x+2=2x^{2}
-2 ellentettje 2.
8x^{2}-2-3x+2-2x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
8x^{2}-3x-2x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -2 és 2. Az eredmény 0.
6x^{2}-3x=0
Összevonjuk a következőket: 8x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény 6x^{2}.
x\left(6x-3\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a 6x-3=0.
2\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)=3x-2+2x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 3,6 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 6.
\left(4x-2\right)\left(2x+1\right)=3x-2+2x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 2x-1.
8x^{2}-2=3x-2+2x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (4x-2 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
8x^{2}-2-3x=-2+2x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
8x^{2}-2-3x-\left(-2\right)=2x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: -2.
8x^{2}-2-3x+2=2x^{2}
-2 ellentettje 2.
8x^{2}-2-3x+2-2x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
8x^{2}-3x-2x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -2 és 2. Az eredmény 0.
6x^{2}-3x=0
Összevonjuk a következőket: 8x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény 6x^{2}.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-3\right)±3}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \left(-3\right)^{2}.
x=\frac{3±3}{2\times 6}
-3 ellentettje 3.
x=\frac{3±3}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{6}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±3}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 3.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{6}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{0}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±3}{12}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 3.
x=0
0 elosztása a következővel: 12.
x=\frac{1}{2} x=0
Megoldottuk az egyenletet.
2\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)=3x-2+2x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 3,6 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 6.
\left(4x-2\right)\left(2x+1\right)=3x-2+2x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 2x-1.
8x^{2}-2=3x-2+2x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (4x-2 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
8x^{2}-2-3x=-2+2x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
8x^{2}-2-3x-2x^{2}=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
6x^{2}-2-3x=-2
Összevonjuk a következőket: 8x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény 6x^{2}.
6x^{2}-3x=-2+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
6x^{2}-3x=0
Összeadjuk a következőket: -2 és 2. Az eredmény 0.
\frac{6x^{2}-3x}{6}=\frac{0}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\left(-\frac{3}{6}\right)x=\frac{0}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{2}x=\frac{0}{6}
A törtet (\frac{-3}{6}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{1}{2}x=0
0 elosztása a következővel: 6.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}=\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{1}{16}
A(z) -\frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{1}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{4}=\frac{1}{4} x-\frac{1}{4}=-\frac{1}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{2} x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}