Kiértékelés
\frac{241}{40}=6,025
Szorzattá alakítás
\frac{241}{2 ^ {3} \cdot 5} = 6\frac{1}{40} = 6,025
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\frac{\frac{1}{2}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{-1}}}{\left(1-\frac{1}{3}\right)\times \frac{2}{4}+\frac{1}{2}}+\frac{\sqrt{1-\frac{16}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt[5]{\frac{1}{32}} értéket. Az eredmény \frac{1}{2}.
\frac{\frac{\frac{1}{2}}{\frac{3}{2}}}{\left(1-\frac{1}{3}\right)\times \frac{2}{4}+\frac{1}{2}}+\frac{\sqrt{1-\frac{16}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
Kiszámoljuk a(z) \frac{2}{3} érték -1. hatványát. Az eredmény \frac{3}{2}.
\frac{\frac{1}{2}\times \frac{2}{3}}{\left(1-\frac{1}{3}\right)\times \frac{2}{4}+\frac{1}{2}}+\frac{\sqrt{1-\frac{16}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
\frac{1}{2} elosztása a következővel: \frac{3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{3}{2} reciprokával.
\frac{\frac{1}{3}}{\left(1-\frac{1}{3}\right)\times \frac{2}{4}+\frac{1}{2}}+\frac{\sqrt{1-\frac{16}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és \frac{2}{3}. Az eredmény \frac{1}{3}.
\frac{\frac{1}{3}}{\frac{2}{3}\times \frac{2}{4}+\frac{1}{2}}+\frac{\sqrt{1-\frac{16}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
Kivonjuk a(z) \frac{1}{3} értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény \frac{2}{3}.
\frac{\frac{1}{3}}{\frac{2}{3}\times \frac{1}{2}+\frac{1}{2}}+\frac{\sqrt{1-\frac{16}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\frac{\frac{1}{3}}{\frac{1}{3}+\frac{1}{2}}+\frac{\sqrt{1-\frac{16}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2}{3} és \frac{1}{2}. Az eredmény \frac{1}{3}.
\frac{\frac{1}{3}}{\frac{5}{6}}+\frac{\sqrt{1-\frac{16}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
Összeadjuk a következőket: \frac{1}{3} és \frac{1}{2}. Az eredmény \frac{5}{6}.
\frac{1}{3}\times \frac{6}{5}+\frac{\sqrt{1-\frac{16}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
\frac{1}{3} elosztása a következővel: \frac{5}{6}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{5}{6} reciprokával.
\frac{2}{5}+\frac{\sqrt{1-\frac{16}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{3} és \frac{6}{5}. Az eredmény \frac{2}{5}.
\frac{2}{5}+\frac{\sqrt{\frac{9}{25}}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
Kivonjuk a(z) \frac{16}{25} értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény \frac{9}{25}.
\frac{2}{5}+\frac{\frac{3}{5}}{\frac{\frac{4}{5}}{\left(\frac{15}{2}\right)^{1}}}
Átalakítjuk az osztás (\frac{9}{25}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{9}}{\sqrt{25}}. A számlálóból és a nevezőből is négyzetgyököt vonunk.
\frac{2}{5}+\frac{\frac{3}{5}}{\frac{\frac{4}{5}}{\frac{15}{2}}}
Kiszámoljuk a(z) \frac{15}{2} érték 1. hatványát. Az eredmény \frac{15}{2}.
\frac{2}{5}+\frac{\frac{3}{5}}{\frac{4}{5}\times \frac{2}{15}}
\frac{4}{5} elosztása a következővel: \frac{15}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{4}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{15}{2} reciprokával.
\frac{2}{5}+\frac{\frac{3}{5}}{\frac{8}{75}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{4}{5} és \frac{2}{15}. Az eredmény \frac{8}{75}.
\frac{2}{5}+\frac{3}{5}\times \frac{75}{8}
\frac{3}{5} elosztása a következővel: \frac{8}{75}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{3}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{8}{75} reciprokával.
\frac{2}{5}+\frac{45}{8}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3}{5} és \frac{75}{8}. Az eredmény \frac{45}{8}.
\frac{241}{40}
Összeadjuk a következőket: \frac{2}{5} és \frac{45}{8}. Az eredmény \frac{241}{40}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}