Kiértékelés
-\frac{\sqrt{10}}{2}-\frac{4\sqrt{15}}{5}\approx -4,679525507
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\sqrt{3}\sqrt{5}}{\left(\sqrt{5}\right)^{2}}-\frac{\sqrt{5}+\sqrt{30}}{\sqrt{2}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{\sqrt{3}}{\sqrt{5}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{5}.
\frac{\sqrt{3}\sqrt{5}}{5}-\frac{\sqrt{5}+\sqrt{30}}{\sqrt{2}}
\sqrt{5} négyzete 5.
\frac{\sqrt{15}}{5}-\frac{\sqrt{5}+\sqrt{30}}{\sqrt{2}}
\sqrt{3} és \sqrt{5} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
\frac{\sqrt{15}}{5}-\frac{\left(\sqrt{5}+\sqrt{30}\right)\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{\sqrt{5}+\sqrt{30}}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\frac{\sqrt{15}}{5}-\frac{\left(\sqrt{5}+\sqrt{30}\right)\sqrt{2}}{2}
\sqrt{2} négyzete 2.
\frac{2\sqrt{15}}{10}-\frac{5\left(\sqrt{5}+\sqrt{30}\right)\sqrt{2}}{10}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. 5 és 2 legkisebb közös többszöröse 10. Összeszorozzuk a következőket: \frac{\sqrt{15}}{5} és \frac{2}{2}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{\left(\sqrt{5}+\sqrt{30}\right)\sqrt{2}}{2} és \frac{5}{5}.
\frac{2\sqrt{15}-5\left(\sqrt{5}+\sqrt{30}\right)\sqrt{2}}{10}
Mivel \frac{2\sqrt{15}}{10} és \frac{5\left(\sqrt{5}+\sqrt{30}\right)\sqrt{2}}{10} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{2\sqrt{15}-5\sqrt{10}-10\sqrt{15}}{10}
Elvégezzük a képletben (2\sqrt{15}-5\left(\sqrt{5}+\sqrt{30}\right)\sqrt{2}) szereplő szorzásokat.
\frac{-8\sqrt{15}-5\sqrt{10}}{10}
Elvégezzük a képletben (2\sqrt{15}-5\sqrt{10}-10\sqrt{15}) szereplő számításokat.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}