Kiértékelés
\frac{1}{5}=0,2
Szorzattá alakítás
\frac{1}{5} = 0,2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{3\sqrt{2}}{5\sqrt{18}+3\sqrt{72}-2\sqrt{162}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 18=3^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{3^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{3^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3^{2}.
\frac{3\sqrt{2}}{5\times 3\sqrt{2}+3\sqrt{72}-2\sqrt{162}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 18=3^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{3^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{3^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3^{2}.
\frac{3\sqrt{2}}{15\sqrt{2}+3\sqrt{72}-2\sqrt{162}}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és 3. Az eredmény 15.
\frac{3\sqrt{2}}{15\sqrt{2}+3\times 6\sqrt{2}-2\sqrt{162}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 72=6^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{6^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{6^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 6^{2}.
\frac{3\sqrt{2}}{15\sqrt{2}+18\sqrt{2}-2\sqrt{162}}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 6. Az eredmény 18.
\frac{3\sqrt{2}}{33\sqrt{2}-2\sqrt{162}}
Összevonjuk a következőket: 15\sqrt{2} és 18\sqrt{2}. Az eredmény 33\sqrt{2}.
\frac{3\sqrt{2}}{33\sqrt{2}-2\times 9\sqrt{2}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 162=9^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{9^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{9^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9^{2}.
\frac{3\sqrt{2}}{33\sqrt{2}-18\sqrt{2}}
Összeszorozzuk a következőket: -2 és 9. Az eredmény -18.
\frac{3\sqrt{2}}{15\sqrt{2}}
Összevonjuk a következőket: 33\sqrt{2} és -18\sqrt{2}. Az eredmény 15\sqrt{2}.
\frac{1}{5}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 3\sqrt{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}