Kiértékelés
\frac{4p}{500-p}
Zárójel felbontása
-\frac{4p}{p-500}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{p}{100}N+\frac{5}{4}\times \frac{100-p}{100}N}
Kifejezzük a hányadost (\frac{p}{100}N) egyetlen törtként.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{pN}{100}+\frac{5}{4}\times \frac{100-p}{100}N}
Kifejezzük a hányadost (\frac{p}{100}N) egyetlen törtként.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{pN}{100}+\frac{5\left(100-p\right)}{4\times 100}N}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{5}{4} és \frac{100-p}{100}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{pN}{100}+\frac{-p+100}{4\times 20}N}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 5.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{pN}{100}+\frac{\left(-p+100\right)N}{4\times 20}}
Kifejezzük a hányadost (\frac{-p+100}{4\times 20}N) egyetlen törtként.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{4pN}{400}+\frac{5\left(-p+100\right)N}{400}}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. 100 és 4\times 20 legkisebb közös többszöröse 400. Összeszorozzuk a következőket: \frac{pN}{100} és \frac{4}{4}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{\left(-p+100\right)N}{4\times 20} és \frac{5}{5}.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{4pN+5\left(-p+100\right)N}{400}}
Mivel \frac{4pN}{400} és \frac{5\left(-p+100\right)N}{400} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{4pN-5pN+500N}{400}}
Elvégezzük a képletben (4pN+5\left(-p+100\right)N) szereplő szorzásokat.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{-pN+500N}{400}}
Összevonjuk a kifejezésben (4pN-5pN+500N) szereplő egynemű tagokat.
\frac{pN\times 400}{100\left(-pN+500N\right)}
\frac{pN}{100} elosztása a következővel: \frac{-pN+500N}{400}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{pN}{100} értéket megszorozzuk a(z) \frac{-pN+500N}{400} reciprokával.
\frac{4Np}{-Np+500N}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 100.
\frac{4Np}{N\left(-p+500\right)}
Felbontjuk prímtényezőkre a még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{4p}{-p+500}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: N.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{p}{100}N+\frac{5}{4}\times \frac{100-p}{100}N}
Kifejezzük a hányadost (\frac{p}{100}N) egyetlen törtként.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{pN}{100}+\frac{5}{4}\times \frac{100-p}{100}N}
Kifejezzük a hányadost (\frac{p}{100}N) egyetlen törtként.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{pN}{100}+\frac{5\left(100-p\right)}{4\times 100}N}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{5}{4} és \frac{100-p}{100}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{pN}{100}+\frac{-p+100}{4\times 20}N}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 5.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{pN}{100}+\frac{\left(-p+100\right)N}{4\times 20}}
Kifejezzük a hányadost (\frac{-p+100}{4\times 20}N) egyetlen törtként.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{4pN}{400}+\frac{5\left(-p+100\right)N}{400}}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. 100 és 4\times 20 legkisebb közös többszöröse 400. Összeszorozzuk a következőket: \frac{pN}{100} és \frac{4}{4}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{\left(-p+100\right)N}{4\times 20} és \frac{5}{5}.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{4pN+5\left(-p+100\right)N}{400}}
Mivel \frac{4pN}{400} és \frac{5\left(-p+100\right)N}{400} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{4pN-5pN+500N}{400}}
Elvégezzük a képletben (4pN+5\left(-p+100\right)N) szereplő szorzásokat.
\frac{\frac{pN}{100}}{\frac{-pN+500N}{400}}
Összevonjuk a kifejezésben (4pN-5pN+500N) szereplő egynemű tagokat.
\frac{pN\times 400}{100\left(-pN+500N\right)}
\frac{pN}{100} elosztása a következővel: \frac{-pN+500N}{400}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{pN}{100} értéket megszorozzuk a(z) \frac{-pN+500N}{400} reciprokával.
\frac{4Np}{-Np+500N}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 100.
\frac{4Np}{N\left(-p+500\right)}
Felbontjuk prímtényezőkre a még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{4p}{-p+500}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: N.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}