Kiértékelés
-\frac{1}{2}=-0,5
Szorzattá alakítás
-\frac{1}{2} = -0,5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\frac{-5}{b-5}-\frac{3\left(b-5\right)}{b-5}}{\frac{10}{b-5}+6}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 3 és \frac{b-5}{b-5}.
\frac{\frac{-5-3\left(b-5\right)}{b-5}}{\frac{10}{b-5}+6}
Mivel \frac{-5}{b-5} és \frac{3\left(b-5\right)}{b-5} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{\frac{-5-3b+15}{b-5}}{\frac{10}{b-5}+6}
Elvégezzük a képletben (-5-3\left(b-5\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{\frac{10-3b}{b-5}}{\frac{10}{b-5}+6}
Összevonjuk a kifejezésben (-5-3b+15) szereplő egynemű tagokat.
\frac{\frac{10-3b}{b-5}}{\frac{10}{b-5}+\frac{6\left(b-5\right)}{b-5}}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 6 és \frac{b-5}{b-5}.
\frac{\frac{10-3b}{b-5}}{\frac{10+6\left(b-5\right)}{b-5}}
Mivel \frac{10}{b-5} és \frac{6\left(b-5\right)}{b-5} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{10-3b}{b-5}}{\frac{10+6b-30}{b-5}}
Elvégezzük a képletben (10+6\left(b-5\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{\frac{10-3b}{b-5}}{\frac{-20+6b}{b-5}}
Összevonjuk a kifejezésben (10+6b-30) szereplő egynemű tagokat.
\frac{\left(10-3b\right)\left(b-5\right)}{\left(b-5\right)\left(-20+6b\right)}
\frac{10-3b}{b-5} elosztása a következővel: \frac{-20+6b}{b-5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{10-3b}{b-5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{-20+6b}{b-5} reciprokával.
\frac{-3b+10}{6b-20}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: b-5.
\frac{-3b+10}{2\left(3b-10\right)}
Felbontjuk prímtényezőkre a még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{-\left(3b-10\right)}{2\left(3b-10\right)}
Eltávolítjuk a mínuszjelet a kifejezésből (10-3b).
\frac{-1}{2}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 3b-10.
-\frac{1}{2}
A(z) \frac{-1}{2} tört felírható -\frac{1}{2} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}