Kiértékelés
2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\frac{1}{2}}{1+\sin(60)}+\frac{1}{\tan(30)}
A(z) \cos(60) értékét a trigonometriai értékek táblázatából vegye.
\frac{\frac{1}{2}}{1+\frac{\sqrt{3}}{2}}+\frac{1}{\tan(30)}
A(z) \sin(60) értékét a trigonometriai értékek táblázatából vegye.
\frac{\frac{1}{2}}{\frac{2}{2}+\frac{\sqrt{3}}{2}}+\frac{1}{\tan(30)}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{2}{2}.
\frac{\frac{1}{2}}{\frac{2+\sqrt{3}}{2}}+\frac{1}{\tan(30)}
Mivel \frac{2}{2} és \frac{\sqrt{3}}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{2}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}+\frac{1}{\tan(30)}
\frac{1}{2} elosztása a következővel: \frac{2+\sqrt{3}}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2+\sqrt{3}}{2} reciprokával.
\frac{2}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}+\frac{1}{\frac{\sqrt{3}}{3}}
A(z) \tan(30) értékét a trigonometriai értékek táblázatából vegye.
\frac{2}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}+\frac{3}{\sqrt{3}}
1 elosztása a következővel: \frac{\sqrt{3}}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{\sqrt{3}}{3} reciprokával.
\frac{2}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}+\frac{3\sqrt{3}}{\left(\sqrt{3}\right)^{2}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{3}{\sqrt{3}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{3}.
\frac{2}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}+\frac{3\sqrt{3}}{3}
\sqrt{3} négyzete 3.
\frac{2}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}+\sqrt{3}
Kiejtjük ezt a két értéket: 3 és 3.
\frac{2}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}+\frac{\sqrt{3}\times 2\left(2+\sqrt{3}\right)}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{3} és \frac{2\left(2+\sqrt{3}\right)}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}.
\frac{2+\sqrt{3}\times 2\left(2+\sqrt{3}\right)}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}
Mivel \frac{2}{2\left(2+\sqrt{3}\right)} és \frac{\sqrt{3}\times 2\left(2+\sqrt{3}\right)}{2\left(2+\sqrt{3}\right)} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{2+4\sqrt{3}+6}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}
Elvégezzük a képletben (2+\sqrt{3}\times 2\left(2+\sqrt{3}\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{8+4\sqrt{3}}{2\left(2+\sqrt{3}\right)}
Elvégezzük a képletben (2+4\sqrt{3}+6) szereplő számításokat.
\frac{8+4\sqrt{3}}{2\sqrt{3}+4}
Kifejtjük a következőt: 2\left(2+\sqrt{3}\right).
\frac{\left(8+4\sqrt{3}\right)\left(2\sqrt{3}-4\right)}{\left(2\sqrt{3}+4\right)\left(2\sqrt{3}-4\right)}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{8+4\sqrt{3}}{2\sqrt{3}+4}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: 2\sqrt{3}-4.
\frac{\left(8+4\sqrt{3}\right)\left(2\sqrt{3}-4\right)}{\left(2\sqrt{3}\right)^{2}-4^{2}}
Vegyük a következőt: \left(2\sqrt{3}+4\right)\left(2\sqrt{3}-4\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
\frac{\left(8+4\sqrt{3}\right)\left(2\sqrt{3}-4\right)}{2^{2}\left(\sqrt{3}\right)^{2}-4^{2}}
Kifejtjük a következőt: \left(2\sqrt{3}\right)^{2}.
\frac{\left(8+4\sqrt{3}\right)\left(2\sqrt{3}-4\right)}{4\left(\sqrt{3}\right)^{2}-4^{2}}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
\frac{\left(8+4\sqrt{3}\right)\left(2\sqrt{3}-4\right)}{4\times 3-4^{2}}
\sqrt{3} négyzete 3.
\frac{\left(8+4\sqrt{3}\right)\left(2\sqrt{3}-4\right)}{12-4^{2}}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 3. Az eredmény 12.
\frac{\left(8+4\sqrt{3}\right)\left(2\sqrt{3}-4\right)}{12-16}
Kiszámoljuk a(z) 4 érték 2. hatványát. Az eredmény 16.
\frac{\left(8+4\sqrt{3}\right)\left(2\sqrt{3}-4\right)}{-4}
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 12 értéket. Az eredmény -4.
\frac{-32+8\left(\sqrt{3}\right)^{2}}{-4}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (8+4\sqrt{3} és 2\sqrt{3}-4), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
\frac{-32+8\times 3}{-4}
\sqrt{3} négyzete 3.
\frac{-32+24}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 3. Az eredmény 24.
\frac{-8}{-4}
Összeadjuk a következőket: -32 és 24. Az eredmény -8.
2
Elosztjuk a(z) -8 értéket a(z) -4 értékkel. Az eredmény 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}