Ellenőrzés
igaz
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\cos(60)=\frac{1-\left(\tan(30)\right)^{2}}{1+\left(\tan(30)\right)^{2}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 30. Az eredmény 60.
\frac{1}{2}=\frac{1-\left(\tan(30)\right)^{2}}{1+\left(\tan(30)\right)^{2}}
A(z) \cos(60) értékét a trigonometriai értékek táblázatából vegye.
\frac{1}{2}=\frac{1-\left(\frac{\sqrt{3}}{3}\right)^{2}}{1+\left(\tan(30)\right)^{2}}
A(z) \tan(30) értékét a trigonometriai értékek táblázatából vegye.
\frac{1}{2}=\frac{1-\frac{\left(\sqrt{3}\right)^{2}}{3^{2}}}{1+\left(\tan(30)\right)^{2}}
A hányados (\frac{\sqrt{3}}{3}) hatványozásához emelje hatványra mind a számlálót, mind pedig a nevezőt, majd végezze el az osztást.
\frac{1}{2}=\frac{1-\frac{3}{3^{2}}}{1+\left(\tan(30)\right)^{2}}
\sqrt{3} négyzete 3.
\frac{1}{2}=\frac{1-\frac{3}{9}}{1+\left(\tan(30)\right)^{2}}
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
\frac{1}{2}=\frac{1-\frac{1}{3}}{1+\left(\tan(30)\right)^{2}}
A törtet (\frac{3}{9}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
\frac{1}{2}=\frac{\frac{2}{3}}{1+\left(\tan(30)\right)^{2}}
Kivonjuk a(z) \frac{1}{3} értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény \frac{2}{3}.
\frac{1}{2}=\frac{\frac{2}{3}}{1+\left(\frac{\sqrt{3}}{3}\right)^{2}}
A(z) \tan(30) értékét a trigonometriai értékek táblázatából vegye.
\frac{1}{2}=\frac{\frac{2}{3}}{1+\frac{\left(\sqrt{3}\right)^{2}}{3^{2}}}
A hányados (\frac{\sqrt{3}}{3}) hatványozásához emelje hatványra mind a számlálót, mind pedig a nevezőt, majd végezze el az osztást.
\frac{1}{2}=\frac{\frac{2}{3}}{\frac{3^{2}}{3^{2}}+\frac{\left(\sqrt{3}\right)^{2}}{3^{2}}}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{3^{2}}{3^{2}}.
\frac{1}{2}=\frac{\frac{2}{3}}{\frac{3^{2}+\left(\sqrt{3}\right)^{2}}{3^{2}}}
Mivel \frac{3^{2}}{3^{2}} és \frac{\left(\sqrt{3}\right)^{2}}{3^{2}} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{1}{2}=\frac{2\times 3^{2}}{3\left(3^{2}+\left(\sqrt{3}\right)^{2}\right)}
\frac{2}{3} elosztása a következővel: \frac{3^{2}+\left(\sqrt{3}\right)^{2}}{3^{2}}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{2}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{3^{2}+\left(\sqrt{3}\right)^{2}}{3^{2}} reciprokával.
\frac{1}{2}=\frac{2\times 3}{\left(\sqrt{3}\right)^{2}+3^{2}}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 3.
\frac{1}{2}=\frac{6}{\left(\sqrt{3}\right)^{2}+3^{2}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3. Az eredmény 6.
\frac{1}{2}=\frac{6}{3+3^{2}}
\sqrt{3} négyzete 3.
\frac{1}{2}=\frac{6}{3+9}
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
\frac{1}{2}=\frac{6}{12}
Összeadjuk a következőket: 3 és 9. Az eredmény 12.
\frac{1}{2}=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{6}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
\text{true}
Összehasonlítás: \frac{1}{2} és \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}