Megoldás a(z) α változóra
\alpha =\frac{1}{\beta }
\beta \neq 0
Megoldás a(z) β változóra
\beta =\frac{1}{\alpha }
\alpha \neq 0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\alpha ^{2}+\beta ^{2}=\alpha ^{2}+2\alpha \beta +\beta ^{2}-2
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\alpha +\beta \right)^{2}).
\alpha ^{2}+\beta ^{2}-\alpha ^{2}=2\alpha \beta +\beta ^{2}-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \alpha ^{2}.
\beta ^{2}=2\alpha \beta +\beta ^{2}-2
Összevonjuk a következőket: \alpha ^{2} és -\alpha ^{2}. Az eredmény 0.
2\alpha \beta +\beta ^{2}-2=\beta ^{2}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2\alpha \beta -2=\beta ^{2}-\beta ^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \beta ^{2}.
2\alpha \beta -2=0
Összevonjuk a következőket: \beta ^{2} és -\beta ^{2}. Az eredmény 0.
2\alpha \beta =2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
2\beta \alpha =2
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{2\beta \alpha }{2\beta }=\frac{2}{2\beta }
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2\beta .
\alpha =\frac{2}{2\beta }
A(z) 2\beta értékkel való osztás eltünteti a(z) 2\beta értékkel való szorzást.
\alpha =\frac{1}{\beta }
2 elosztása a következővel: 2\beta .
\alpha ^{2}+\beta ^{2}=\alpha ^{2}+2\alpha \beta +\beta ^{2}-2
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\alpha +\beta \right)^{2}).
\alpha ^{2}+\beta ^{2}-2\alpha \beta =\alpha ^{2}+\beta ^{2}-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2\alpha \beta .
\alpha ^{2}+\beta ^{2}-2\alpha \beta -\beta ^{2}=\alpha ^{2}-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \beta ^{2}.
\alpha ^{2}-2\alpha \beta =\alpha ^{2}-2
Összevonjuk a következőket: \beta ^{2} és -\beta ^{2}. Az eredmény 0.
-2\alpha \beta =\alpha ^{2}-2-\alpha ^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \alpha ^{2}.
-2\alpha \beta =-2
Összevonjuk a következőket: \alpha ^{2} és -\alpha ^{2}. Az eredmény 0.
\left(-2\alpha \right)\beta =-2
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(-2\alpha \right)\beta }{-2\alpha }=-\frac{2}{-2\alpha }
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2\alpha .
\beta =-\frac{2}{-2\alpha }
A(z) -2\alpha értékkel való osztás eltünteti a(z) -2\alpha értékkel való szorzást.
\beta =\frac{1}{\alpha }
-2 elosztása a következővel: -2\alpha .
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}