Kiértékelés
\frac{5}{2}+2q-3p
Zárójel felbontása
\frac{5}{2}+2q-3p
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-2p-\left(-3q\right)-\frac{1}{2}-p-q+3
2p-3q+\frac{1}{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-2p+3q-\frac{1}{2}-p-q+3
-3q ellentettje 3q.
-2p+2q-\frac{1}{2}-p+3
Összevonjuk a következőket: 3q és -q. Az eredmény 2q.
-2p+2q-\frac{1}{2}-p+\frac{6}{2}
Átalakítjuk a számot (3) törtté (\frac{6}{2}).
-2p+2q+\frac{-1+6}{2}-p
Mivel -\frac{1}{2} és \frac{6}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
-2p+2q+\frac{5}{2}-p
Összeadjuk a következőket: -1 és 6. Az eredmény 5.
-3p+2q+\frac{5}{2}
Összevonjuk a következőket: -2p és -p. Az eredmény -3p.
-2p-\left(-3q\right)-\frac{1}{2}-p-q+3
2p-3q+\frac{1}{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-2p+3q-\frac{1}{2}-p-q+3
-3q ellentettje 3q.
-2p+2q-\frac{1}{2}-p+3
Összevonjuk a következőket: 3q és -q. Az eredmény 2q.
-2p+2q-\frac{1}{2}-p+\frac{6}{2}
Átalakítjuk a számot (3) törtté (\frac{6}{2}).
-2p+2q+\frac{-1+6}{2}-p
Mivel -\frac{1}{2} és \frac{6}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
-2p+2q+\frac{5}{2}-p
Összeadjuk a következőket: -1 és 6. Az eredmény 5.
-3p+2q+\frac{5}{2}
Összevonjuk a következőket: -2p és -p. Az eredmény -3p.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}