Kiértékelés
\frac{7}{4}=1,75
Szorzattá alakítás
\frac{7}{2 ^ {2}} = 1\frac{3}{4} = 1,75
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(1+\frac{\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}+\frac{1}{2}\right)\left(1-\frac{1}{\sqrt{2}}+\frac{1}{2}\right)
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\left(1+\frac{\sqrt{2}}{2}+\frac{1}{2}\right)\left(1-\frac{1}{\sqrt{2}}+\frac{1}{2}\right)
\sqrt{2} négyzete 2.
\left(\frac{2}{2}+\frac{\sqrt{2}}{2}+\frac{1}{2}\right)\left(1-\frac{1}{\sqrt{2}}+\frac{1}{2}\right)
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{2}{2}).
\left(\frac{2+1}{2}+\frac{\sqrt{2}}{2}\right)\left(1-\frac{1}{\sqrt{2}}+\frac{1}{2}\right)
Mivel \frac{2}{2} és \frac{1}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\left(\frac{3}{2}+\frac{\sqrt{2}}{2}\right)\left(1-\frac{1}{\sqrt{2}}+\frac{1}{2}\right)
Összeadjuk a következőket: 2 és 1. Az eredmény 3.
\frac{3+\sqrt{2}}{2}\left(1-\frac{1}{\sqrt{2}}+\frac{1}{2}\right)
Mivel \frac{3}{2} és \frac{\sqrt{2}}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{3+\sqrt{2}}{2}\left(1-\frac{\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}+\frac{1}{2}\right)
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\frac{3+\sqrt{2}}{2}\left(1-\frac{\sqrt{2}}{2}+\frac{1}{2}\right)
\sqrt{2} négyzete 2.
\frac{3+\sqrt{2}}{2}\left(\frac{2}{2}-\frac{\sqrt{2}}{2}+\frac{1}{2}\right)
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{2}{2}).
\frac{3+\sqrt{2}}{2}\left(\frac{2+1}{2}-\frac{\sqrt{2}}{2}\right)
Mivel \frac{2}{2} és \frac{1}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{3+\sqrt{2}}{2}\left(\frac{3}{2}-\frac{\sqrt{2}}{2}\right)
Összeadjuk a következőket: 2 és 1. Az eredmény 3.
\frac{3+\sqrt{2}}{2}\times \frac{3+\sqrt{2}}{2}
Mivel \frac{3}{2} és \frac{\sqrt{2}}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\left(\frac{3+\sqrt{2}}{2}\right)^{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3+\sqrt{2}}{2} és \frac{3+\sqrt{2}}{2}. Az eredmény \left(\frac{3+\sqrt{2}}{2}\right)^{2}.
\frac{\left(3+\sqrt{2}\right)^{2}}{2^{2}}
A hányados (\frac{3+\sqrt{2}}{2}) hatványozásához emelje hatványra mind a számlálót, mind pedig a nevezőt, majd végezze el az osztást.
\frac{9+6\sqrt{2}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}}{2^{2}}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3+\sqrt{2}\right)^{2}).
\frac{9+6\sqrt{2}+2}{2^{2}}
\sqrt{2} négyzete 2.
\frac{11+6\sqrt{2}}{2^{2}}
Összeadjuk a következőket: 9 és 2. Az eredmény 11.
\frac{11+6\sqrt{2}}{4}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}