Kiértékelés
-\frac{171}{40}=-4,275
Szorzattá alakítás
-\frac{171}{40} = -4\frac{11}{40} = -4,275
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\frac{\frac{3}{4}-\frac{2}{4}}{\frac{4}{3}}+1}{-\frac{3}{4}+\frac{1}{3}}\times \frac{3}{2}
4 és 2 legkisebb közös többszöröse 4. Átalakítjuk a számokat (\frac{3}{4} és \frac{1}{2}) törtekké, amelyek nevezője 4.
\frac{\frac{\frac{3-2}{4}}{\frac{4}{3}}+1}{-\frac{3}{4}+\frac{1}{3}}\times \frac{3}{2}
Mivel \frac{3}{4} és \frac{2}{4} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{\frac{\frac{1}{4}}{\frac{4}{3}}+1}{-\frac{3}{4}+\frac{1}{3}}\times \frac{3}{2}
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 1.
\frac{\frac{1}{4}\times \frac{3}{4}+1}{-\frac{3}{4}+\frac{1}{3}}\times \frac{3}{2}
\frac{1}{4} elosztása a következővel: \frac{4}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1}{4} értéket megszorozzuk a(z) \frac{4}{3} reciprokával.
\frac{\frac{1\times 3}{4\times 4}+1}{-\frac{3}{4}+\frac{1}{3}}\times \frac{3}{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{4} és \frac{3}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{\frac{3}{16}+1}{-\frac{3}{4}+\frac{1}{3}}\times \frac{3}{2}
Elvégezzük a törtben (\frac{1\times 3}{4\times 4}) szereplő szorzásokat.
\frac{\frac{3}{16}+\frac{16}{16}}{-\frac{3}{4}+\frac{1}{3}}\times \frac{3}{2}
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{16}{16}).
\frac{\frac{3+16}{16}}{-\frac{3}{4}+\frac{1}{3}}\times \frac{3}{2}
Mivel \frac{3}{16} és \frac{16}{16} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{19}{16}}{-\frac{3}{4}+\frac{1}{3}}\times \frac{3}{2}
Összeadjuk a következőket: 3 és 16. Az eredmény 19.
\frac{\frac{19}{16}}{-\frac{9}{12}+\frac{4}{12}}\times \frac{3}{2}
4 és 3 legkisebb közös többszöröse 12. Átalakítjuk a számokat (-\frac{3}{4} és \frac{1}{3}) törtekké, amelyek nevezője 12.
\frac{\frac{19}{16}}{\frac{-9+4}{12}}\times \frac{3}{2}
Mivel -\frac{9}{12} és \frac{4}{12} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{19}{16}}{-\frac{5}{12}}\times \frac{3}{2}
Összeadjuk a következőket: -9 és 4. Az eredmény -5.
\frac{19}{16}\left(-\frac{12}{5}\right)\times \frac{3}{2}
\frac{19}{16} elosztása a következővel: -\frac{5}{12}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{19}{16} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{5}{12} reciprokával.
\frac{19\left(-12\right)}{16\times 5}\times \frac{3}{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{19}{16} és -\frac{12}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{-228}{80}\times \frac{3}{2}
Elvégezzük a törtben (\frac{19\left(-12\right)}{16\times 5}) szereplő szorzásokat.
-\frac{57}{20}\times \frac{3}{2}
A törtet (\frac{-228}{80}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
\frac{-57\times 3}{20\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{57}{20} és \frac{3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{-171}{40}
Elvégezzük a törtben (\frac{-57\times 3}{20\times 2}) szereplő szorzásokat.
-\frac{171}{40}
A(z) \frac{-171}{40} tört felírható -\frac{171}{40} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}