Megoldás a(z) z változóra
z=4
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(z-1\right)^{2}=\left(\sqrt{21-3z}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
z^{2}-2z+1=\left(\sqrt{21-3z}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(z-1\right)^{2}).
z^{2}-2z+1=21-3z
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{21-3z} érték 2. hatványát. Az eredmény 21-3z.
z^{2}-2z+1-21=-3z
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 21.
z^{2}-2z-20=-3z
Kivonjuk a(z) 21 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -20.
z^{2}-2z-20+3z=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3z.
z^{2}+z-20=0
Összevonjuk a következőket: -2z és 3z. Az eredmény z.
a+b=1 ab=-20
Az egyenlet megoldásához z^{2}+z-20 a képlet használatával z^{2}+\left(a+b\right)z+ab=\left(z+a\right)\left(z+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,20 -2,10 -4,5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -20.
-1+20=19 -2+10=8 -4+5=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(z-4\right)\left(z+5\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(z+a\right)\left(z+b\right) kifejezést.
z=4 z=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a z-4=0 és a z+5=0.
4-1=\sqrt{21-3\times 4}
Behelyettesítjük a(z) 4 értéket z helyére a(z) z-1=\sqrt{21-3z} egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) z=4 érték kielégíti az egyenletet.
-5-1=\sqrt{21-3\left(-5\right)}
Behelyettesítjük a(z) -5 értéket z helyére a(z) z-1=\sqrt{21-3z} egyenletben.
-6=6
Egyszerűsítünk. Az z=-5 értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
z=4
A(z) z-1=\sqrt{21-3z} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}