Megoldás a(z) z változóra
z=-\sqrt{11}i-7\approx -7-3,31662479i
z=-7+\sqrt{11}i\approx -7+3,31662479i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
z^{2}+3z-30=2z^{2}+17z+30
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (2z+5 és z+6), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
z^{2}+3z-30-2z^{2}=17z+30
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2z^{2}.
-z^{2}+3z-30=17z+30
Összevonjuk a következőket: z^{2} és -2z^{2}. Az eredmény -z^{2}.
-z^{2}+3z-30-17z=30
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 17z.
-z^{2}-14z-30=30
Összevonjuk a következőket: 3z és -17z. Az eredmény -14z.
-z^{2}-14z-30-30=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 30.
-z^{2}-14z-60=0
Kivonjuk a(z) 30 értékből a(z) -30 értéket. Az eredmény -60.
z=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{\left(-14\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-60\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -14 értéket b-be és a(z) -60 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-4\left(-1\right)\left(-60\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -14.
z=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196+4\left(-60\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
z=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-240}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -60.
z=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{-44}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 196 és -240.
z=\frac{-\left(-14\right)±2\sqrt{11}i}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -44.
z=\frac{14±2\sqrt{11}i}{2\left(-1\right)}
-14 ellentettje 14.
z=\frac{14±2\sqrt{11}i}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
z=\frac{14+2\sqrt{11}i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{14±2\sqrt{11}i}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 14 és 2i\sqrt{11}.
z=-\sqrt{11}i-7
14+2i\sqrt{11} elosztása a következővel: -2.
z=\frac{-2\sqrt{11}i+14}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{14±2\sqrt{11}i}{-2}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{11} kivonása a következőből: 14.
z=-7+\sqrt{11}i
14-2i\sqrt{11} elosztása a következővel: -2.
z=-\sqrt{11}i-7 z=-7+\sqrt{11}i
Megoldottuk az egyenletet.
z^{2}+3z-30=2z^{2}+17z+30
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (2z+5 és z+6), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
z^{2}+3z-30-2z^{2}=17z+30
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2z^{2}.
-z^{2}+3z-30=17z+30
Összevonjuk a következőket: z^{2} és -2z^{2}. Az eredmény -z^{2}.
-z^{2}+3z-30-17z=30
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 17z.
-z^{2}-14z-30=30
Összevonjuk a következőket: 3z és -17z. Az eredmény -14z.
-z^{2}-14z=30+30
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 30.
-z^{2}-14z=60
Összeadjuk a következőket: 30 és 30. Az eredmény 60.
\frac{-z^{2}-14z}{-1}=\frac{60}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
z^{2}+\left(-\frac{14}{-1}\right)z=\frac{60}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
z^{2}+14z=\frac{60}{-1}
-14 elosztása a következővel: -1.
z^{2}+14z=-60
60 elosztása a következővel: -1.
z^{2}+14z+7^{2}=-60+7^{2}
Elosztjuk a(z) 14 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 7. Ezután hozzáadjuk 7 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}+14z+49=-60+49
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
z^{2}+14z+49=-11
Összeadjuk a következőket: -60 és 49.
\left(z+7\right)^{2}=-11
Tényezőkre z^{2}+14z+49. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z+7\right)^{2}}=\sqrt{-11}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z+7=\sqrt{11}i z+7=-\sqrt{11}i
Egyszerűsítünk.
z=-7+\sqrt{11}i z=-\sqrt{11}i-7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 7.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}