Megoldás a(z) x változóra
x=12\sqrt{5}+28\approx 54,83281573
x=28-12\sqrt{5}\approx 1,16718427
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
xx+x\left(-56\right)+64=0
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}+x\left(-56\right)+64=0
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}-56x+64=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-56\right)±\sqrt{\left(-56\right)^{2}-4\times 64}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -56 értéket b-be és a(z) 64 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-56\right)±\sqrt{3136-4\times 64}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -56.
x=\frac{-\left(-56\right)±\sqrt{3136-256}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 64.
x=\frac{-\left(-56\right)±\sqrt{2880}}{2}
Összeadjuk a következőket: 3136 és -256.
x=\frac{-\left(-56\right)±24\sqrt{5}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2880.
x=\frac{56±24\sqrt{5}}{2}
-56 ellentettje 56.
x=\frac{24\sqrt{5}+56}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{56±24\sqrt{5}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 56 és 24\sqrt{5}.
x=12\sqrt{5}+28
56+24\sqrt{5} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{56-24\sqrt{5}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{56±24\sqrt{5}}{2}). ± előjele negatív. 24\sqrt{5} kivonása a következőből: 56.
x=28-12\sqrt{5}
56-24\sqrt{5} elosztása a következővel: 2.
x=12\sqrt{5}+28 x=28-12\sqrt{5}
Megoldottuk az egyenletet.
xx+x\left(-56\right)+64=0
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}+x\left(-56\right)+64=0
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+x\left(-56\right)=-64
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 64. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
x^{2}-56x=-64
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-56x+\left(-28\right)^{2}=-64+\left(-28\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -56 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -28. Ezután hozzáadjuk -28 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-56x+784=-64+784
Négyzetre emeljük a következőt: -28.
x^{2}-56x+784=720
Összeadjuk a következőket: -64 és 784.
\left(x-28\right)^{2}=720
Tényezőkre x^{2}-56x+784. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-28\right)^{2}}=\sqrt{720}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-28=12\sqrt{5} x-28=-12\sqrt{5}
Egyszerűsítünk.
x=12\sqrt{5}+28 x=28-12\sqrt{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 28.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}