Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{3 {(\sqrt{5} - 1)}}{2} \approx 1,854101966
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\sqrt{9-3x}=-x
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: x.
\sqrt{9-3x}=x
Kiejtjük az értéket (-1) mindkét oldalon.
\left(\sqrt{9-3x}\right)^{2}=x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
9-3x=x^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{9-3x} érték 2. hatványát. Az eredmény 9-3x.
9-3x-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}-3x+9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 9}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) 9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\left(-1\right)\times 9}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+4\times 9}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+36}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 9.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{45}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és 36.
x=\frac{-\left(-3\right)±3\sqrt{5}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 45.
x=\frac{3±3\sqrt{5}}{2\left(-1\right)}
-3 ellentettje 3.
x=\frac{3±3\sqrt{5}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{3\sqrt{5}+3}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±3\sqrt{5}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 3\sqrt{5}.
x=\frac{-3\sqrt{5}-3}{2}
3+3\sqrt{5} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{3-3\sqrt{5}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±3\sqrt{5}}{-2}). ± előjele negatív. 3\sqrt{5} kivonása a következőből: 3.
x=\frac{3\sqrt{5}-3}{2}
3-3\sqrt{5} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-3\sqrt{5}-3}{2} x=\frac{3\sqrt{5}-3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{-3\sqrt{5}-3}{2}-\sqrt{9-3\times \frac{-3\sqrt{5}-3}{2}}=0
Behelyettesítjük a(z) \frac{-3\sqrt{5}-3}{2} értéket x helyére a(z) x-\sqrt{9-3x}=0 egyenletben.
-3\times 5^{\frac{1}{2}}-3=0
Egyszerűsítünk. A x=\frac{-3\sqrt{5}-3}{2} értéke nem felel meg az egyenletbe.
\frac{3\sqrt{5}-3}{2}-\sqrt{9-3\times \frac{3\sqrt{5}-3}{2}}=0
Behelyettesítjük a(z) \frac{3\sqrt{5}-3}{2} értéket x helyére a(z) x-\sqrt{9-3x}=0 egyenletben.
0=0
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{3\sqrt{5}-3}{2} érték kielégíti az egyenletet.
x=\frac{3\sqrt{5}-3}{2}
A(z) \sqrt{9-3x}=x egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}