Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=\frac{1}{5}=0,2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}+4x-1=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és 5x+4.
a+b=4 ab=5\left(-1\right)=-5
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(5x^{2}-x\right)+\left(5x-1\right)
Átírjuk az értéket (5x^{2}+4x-1) \left(5x^{2}-x\right)+\left(5x-1\right) alakban.
x\left(5x-1\right)+5x-1
Emelje ki a(z) x elemet a(z) 5x^{2}-x kifejezésből.
\left(5x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{5} x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5x-1=0 és a x+1=0.
5x^{2}+4x-1=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és 5x+4.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\times 5\left(-1\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\times 5\left(-1\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16-20\left(-1\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-4±\sqrt{16+20}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -1.
x=\frac{-4±\sqrt{36}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 16 és 20.
x=\frac{-4±6}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{-4±6}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{2}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±6}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{1}{5}
A törtet (\frac{2}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{10}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±6}{10}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: -4.
x=-1
-10 elosztása a következővel: 10.
x=\frac{1}{5} x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}+4x-1=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és 5x+4.
5x^{2}+4x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{5x^{2}+4x}{5}=\frac{1}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}+\frac{4}{5}x=\frac{1}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{4}{5}x+\left(\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{1}{5}+\left(\frac{2}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{4}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{2}{5}. Ezután hozzáadjuk \frac{2}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{1}{5}+\frac{4}{25}
A(z) \frac{2}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{9}{25}
\frac{1}{5} és \frac{4}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{9}{25}
Tényezőkre x^{2}+\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{2}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{2}{5}=\frac{3}{5} x+\frac{2}{5}=-\frac{3}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{5} x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{2}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}