Megoldás a(z) x változóra
x=2\sqrt{3}+3\approx 6,464101615
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-2\right)^{2}=\left(\sqrt{2x+7}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x^{2}-4x+4=\left(\sqrt{2x+7}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x^{2}-4x+4=2x+7
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x+7} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x+7.
x^{2}-4x+4-2x=7
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
x^{2}-6x+4=7
Összevonjuk a következőket: -4x és -2x. Az eredmény -6x.
x^{2}-6x+4-7=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7.
x^{2}-6x-3=0
Kivonjuk a(z) 7 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -3.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-3\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-3\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+12}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{48}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és 12.
x=\frac{-\left(-6\right)±4\sqrt{3}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 48.
x=\frac{6±4\sqrt{3}}{2}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{4\sqrt{3}+6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±4\sqrt{3}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 4\sqrt{3}.
x=2\sqrt{3}+3
6+4\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{6-4\sqrt{3}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±4\sqrt{3}}{2}). ± előjele negatív. 4\sqrt{3} kivonása a következőből: 6.
x=3-2\sqrt{3}
6-4\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=2\sqrt{3}+3 x=3-2\sqrt{3}
Megoldottuk az egyenletet.
2\sqrt{3}+3-2=\sqrt{2\left(2\sqrt{3}+3\right)+7}
Behelyettesítjük a(z) 2\sqrt{3}+3 értéket x helyére a(z) x-2=\sqrt{2x+7} egyenletben.
2\times 3^{\frac{1}{2}}+1=2\times 3^{\frac{1}{2}}+1
Egyszerűsítünk. A(z) x=2\sqrt{3}+3 érték kielégíti az egyenletet.
3-2\sqrt{3}-2=\sqrt{2\left(3-2\sqrt{3}\right)+7}
Behelyettesítjük a(z) 3-2\sqrt{3} értéket x helyére a(z) x-2=\sqrt{2x+7} egyenletben.
1-2\times 3^{\frac{1}{2}}=2\times 3^{\frac{1}{2}}-1
Egyszerűsítünk. Az x=3-2\sqrt{3} értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
x=2\sqrt{3}+3
A(z) x-2=\sqrt{2x+7} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}