Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{29} + 9}{2} \approx 7,192582404
x = \frac{9 - \sqrt{29}}{2} \approx 1,807417596
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-9x+13=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 13}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) 13 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 13}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-52}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 13.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{29}}{2}
Összeadjuk a következőket: 81 és -52.
x=\frac{9±\sqrt{29}}{2}
-9 ellentettje 9.
x=\frac{\sqrt{29}+9}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±\sqrt{29}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és \sqrt{29}.
x=\frac{9-\sqrt{29}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±\sqrt{29}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{29} kivonása a következőből: 9.
x=\frac{\sqrt{29}+9}{2} x=\frac{9-\sqrt{29}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-9x+13=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-9x+13-13=-13
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 13.
x^{2}-9x=-13
Ha kivonjuk a(z) 13 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-9x+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}=-13+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-9x+\frac{81}{4}=-13+\frac{81}{4}
A(z) -\frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-9x+\frac{81}{4}=\frac{29}{4}
Összeadjuk a következőket: -13 és \frac{81}{4}.
\left(x-\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{29}{4}
Tényezőkre x^{2}-9x+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{29}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{2}=\frac{\sqrt{29}}{2} x-\frac{9}{2}=-\frac{\sqrt{29}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{29}+9}{2} x=\frac{9-\sqrt{29}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}