Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{7}+4\approx 6,645751311
x=4-\sqrt{7}\approx 1,354248689
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-8x+9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\times 9}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\times 9}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-36}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{28}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és -36.
x=\frac{-\left(-8\right)±2\sqrt{7}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 28.
x=\frac{8±2\sqrt{7}}{2}
-8 ellentettje 8.
x=\frac{2\sqrt{7}+8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±2\sqrt{7}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 2\sqrt{7}.
x=\sqrt{7}+4
8+2\sqrt{7} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{8-2\sqrt{7}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±2\sqrt{7}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{7} kivonása a következőből: 8.
x=4-\sqrt{7}
8-2\sqrt{7} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{7}+4 x=4-\sqrt{7}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-8x+9=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-8x+9-9=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 9.
x^{2}-8x=-9
Ha kivonjuk a(z) 9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-8x+\left(-4\right)^{2}=-9+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-8x+16=-9+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x^{2}-8x+16=7
Összeadjuk a következőket: -9 és 16.
\left(x-4\right)^{2}=7
Tényezőkre x^{2}-8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-4\right)^{2}}=\sqrt{7}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-4=\sqrt{7} x-4=-\sqrt{7}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{7}+4 x=4-\sqrt{7}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}