Megoldás a(z) x változóra
x=3\sqrt{2}+2\approx 6,242640687
x=2-3\sqrt{2}\approx -2,242640687
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-4x-14=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\left(-14\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -14 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\left(-14\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+56}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -14.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{72}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 56.
x=\frac{-\left(-4\right)±6\sqrt{2}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 72.
x=\frac{4±6\sqrt{2}}{2}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{6\sqrt{2}+4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±6\sqrt{2}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 6\sqrt{2}.
x=3\sqrt{2}+2
4+6\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{4-6\sqrt{2}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±6\sqrt{2}}{2}). ± előjele negatív. 6\sqrt{2} kivonása a következőből: 4.
x=2-3\sqrt{2}
4-6\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
x=3\sqrt{2}+2 x=2-3\sqrt{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-4x-14=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-4x-14-\left(-14\right)=-\left(-14\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 14.
x^{2}-4x=-\left(-14\right)
Ha kivonjuk a(z) -14 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-4x=14
-14 kivonása a következőből: 0.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=14+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=14+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=18
Összeadjuk a következőket: 14 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=18
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{18}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=3\sqrt{2} x-2=-3\sqrt{2}
Egyszerűsítünk.
x=3\sqrt{2}+2 x=2-3\sqrt{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}