Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=11
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-16-x-8x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x.
x^{2}-16-9x=6
Összevonjuk a következőket: -x és -8x. Az eredmény -9x.
x^{2}-16-9x-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
x^{2}-22-9x=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -16 értéket. Az eredmény -22.
x^{2}-9x-22=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-9 ab=-22
Az egyenlet megoldásához x^{2}-9x-22 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-22 2,-11
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -22.
1-22=-21 2-11=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-11 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(x-11\right)\left(x+2\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=11 x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-11=0 és a x+2=0.
x^{2}-16-x-8x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x.
x^{2}-16-9x=6
Összevonjuk a következőket: -x és -8x. Az eredmény -9x.
x^{2}-16-9x-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
x^{2}-22-9x=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -16 értéket. Az eredmény -22.
x^{2}-9x-22=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-9 ab=1\left(-22\right)=-22
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-22 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-22 2,-11
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -22.
1-22=-21 2-11=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-11 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(x^{2}-11x\right)+\left(2x-22\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-9x-22) \left(x^{2}-11x\right)+\left(2x-22\right) alakban.
x\left(x-11\right)+2\left(x-11\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(x-11\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-11 általános kifejezést a zárójelből.
x=11 x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-11=0 és a x+2=0.
x^{2}-16-x-8x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x.
x^{2}-16-9x=6
Összevonjuk a következőket: -x és -8x. Az eredmény -9x.
x^{2}-16-9x-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
x^{2}-22-9x=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -16 értéket. Az eredmény -22.
x^{2}-9x-22=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\left(-22\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) -22 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\left(-22\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81+88}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -22.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{169}}{2}
Összeadjuk a következőket: 81 és 88.
x=\frac{-\left(-9\right)±13}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
x=\frac{9±13}{2}
-9 ellentettje 9.
x=\frac{22}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±13}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 13.
x=11
22 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±13}{2}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: 9.
x=-2
-4 elosztása a következővel: 2.
x=11 x=-2
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-16-x-8x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x.
x^{2}-16-9x=6
Összevonjuk a következőket: -x és -8x. Az eredmény -9x.
x^{2}-9x=6+16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16.
x^{2}-9x=22
Összeadjuk a következőket: 6 és 16. Az eredmény 22.
x^{2}-9x+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}=22+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-9x+\frac{81}{4}=22+\frac{81}{4}
A(z) -\frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-9x+\frac{81}{4}=\frac{169}{4}
Összeadjuk a következőket: 22 és \frac{81}{4}.
\left(x-\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{169}{4}
Tényezőkre x^{2}-9x+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{2}=\frac{13}{2} x-\frac{9}{2}=-\frac{13}{2}
Egyszerűsítünk.
x=11 x=-2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}