Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{38}+5\approx 11,164414003
x=5-\sqrt{38}\approx -1,164414003
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-10x=13
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}-10x-13=13-13
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 13.
x^{2}-10x-13=0
Ha kivonjuk a(z) 13 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\left(-13\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) -13 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\left(-13\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100+52}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -13.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{152}}{2}
Összeadjuk a következőket: 100 és 52.
x=\frac{-\left(-10\right)±2\sqrt{38}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 152.
x=\frac{10±2\sqrt{38}}{2}
-10 ellentettje 10.
x=\frac{2\sqrt{38}+10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{38}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 2\sqrt{38}.
x=\sqrt{38}+5
10+2\sqrt{38} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{10-2\sqrt{38}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{38}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{38} kivonása a következőből: 10.
x=5-\sqrt{38}
10-2\sqrt{38} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{38}+5 x=5-\sqrt{38}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-10x=13
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-10x+\left(-5\right)^{2}=13+\left(-5\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -5. Ezután hozzáadjuk -5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-10x+25=13+25
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x^{2}-10x+25=38
Összeadjuk a következőket: 13 és 25.
\left(x-5\right)^{2}=38
Tényezőkre x^{2}-10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-5\right)^{2}}=\sqrt{38}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-5=\sqrt{38} x-5=-\sqrt{38}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{38}+5 x=5-\sqrt{38}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}