Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{3}+1\approx 2,732050808
x=1-\sqrt{3}\approx -0,732050808
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-2x-2=0
2x+2 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-2\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-2\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+8}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{12}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 8.
x=\frac{-\left(-2\right)±2\sqrt{3}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 12.
x=\frac{2±2\sqrt{3}}{2}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2\sqrt{3}+2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2\sqrt{3}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 2\sqrt{3}.
x=\sqrt{3}+1
2+2\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{2-2\sqrt{3}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2\sqrt{3}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{3} kivonása a következőből: 2.
x=1-\sqrt{3}
2-2\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{3}+1 x=1-\sqrt{3}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-2x-2=0
2x+2 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x^{2}-2x=2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}-2x+1=2+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=3
Összeadjuk a következőket: 2 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=3
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{3}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=\sqrt{3} x-1=-\sqrt{3}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{3}+1 x=1-\sqrt{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}