x^2+6x+8=18 megoldása

$$x ^ { 2 } + 6 x + 8 = 18$$

Megoldás a(z) x változóra (complex solution)

$$x=\sqrt{19}-3\approx 1,358898944$$

$$x=-\left(\sqrt{19}+3\right)\approx -7,358898944$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$x^{2}+6x+8=18$$

Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 18.

$$x^{2}+6x+8-18=18-18$$

Ha kivonjuk a(z) 18 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.

$$x^{2}+6x+8-18=0$$

18 kivonása a következőből: 8.

$$x^{2}+6x-10=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-10\right)}}{2}$$

Négyzetre emeljük a következőt: 6.

$$x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-10\right)}}{2}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és -10.

$$x=\frac{-6±\sqrt{36+40}}{2}$$

Összeadjuk a következőket: 36 és 40.

$$x=\frac{-6±\sqrt{76}}{2}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 76.

$$x=\frac{-6±2\sqrt{19}}{2}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{19}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2\sqrt{19}.

$$x=\frac{2\sqrt{19}-6}{2}$$

-6+2\sqrt{19} elosztása a következővel: 2.

$$x=\sqrt{19}-3$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{19}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{19} kivonása a következőből: -6.

$$x=\frac{-2\sqrt{19}-6}{2}$$

-6-2\sqrt{19} elosztása a következővel: 2.

$$x=-\sqrt{19}-3$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=\sqrt{19}-3 x=-\sqrt{19}-3$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$x^{2}+6x+8=18$$

Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.

$$x^{2}+6x+8-8=18-8$$

Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.

$$x^{2}+6x=18-8$$

8 kivonása a következőből: 18.

$$x^{2}+6x=10$$

Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}+6x+3^{2}=10+3^{2}$$

Négyzetre emeljük a következőt: 3.

$$x^{2}+6x+9=10+9$$

Összeadjuk a következőket: 10 és 9.

$$x^{2}+6x+9=19$$

Tényezőkre x^{2}+6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x+3\right)^{2}=19$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x+3\right)^{2}}=\sqrt{19}$$

Egyszerűsítünk.

$$x+3=\sqrt{19} x+3=-\sqrt{19}$$

Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.

$$x=\sqrt{19}-3 x=-\sqrt{19}-3$$

Megoldás a(z) x változóra

$$x=\sqrt{19}-3\approx 1,358898944$$

$$x=-\sqrt{19}-3\approx -7,358898944$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$x^{2}+6x+8=18$$

Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 18.

$$x^{2}+6x+8-18=18-18$$

Ha kivonjuk a(z) 18 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.

$$x^{2}+6x+8-18=0$$

18 kivonása a következőből: 8.

$$x^{2}+6x-10=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-10\right)}}{2}$$

Négyzetre emeljük a következőt: 6.

$$x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-10\right)}}{2}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és -10.

$$x=\frac{-6±\sqrt{36+40}}{2}$$

Összeadjuk a következőket: 36 és 40.

$$x=\frac{-6±\sqrt{76}}{2}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 76.

$$x=\frac{-6±2\sqrt{19}}{2}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{19}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2\sqrt{19}.

$$x=\frac{2\sqrt{19}-6}{2}$$

-6+2\sqrt{19} elosztása a következővel: 2.

$$x=\sqrt{19}-3$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{19}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{19} kivonása a következőből: -6.

$$x=\frac{-2\sqrt{19}-6}{2}$$

-6-2\sqrt{19} elosztása a következővel: 2.

$$x=-\sqrt{19}-3$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=\sqrt{19}-3 x=-\sqrt{19}-3$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$x^{2}+6x+8=18$$

Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.

$$x^{2}+6x+8-8=18-8$$

Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.

$$x^{2}+6x=18-8$$

8 kivonása a következőből: 18.

$$x^{2}+6x=10$$

Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}+6x+3^{2}=10+3^{2}$$

Négyzetre emeljük a következőt: 3.

$$x^{2}+6x+9=10+9$$

Összeadjuk a következőket: 10 és 9.

$$x^{2}+6x+9=19$$

Tényezőkre x^{2}+6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x+3\right)^{2}=19$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x+3\right)^{2}}=\sqrt{19}$$

Egyszerűsítünk.

$$x+3=\sqrt{19} x+3=-\sqrt{19}$$

Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.

$$x=\sqrt{19}-3 x=-\sqrt{19}-3$$