Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{7 \sqrt{3} + 1}{2} \approx 6,562177826
x=\frac{1-7\sqrt{3}}{2}\approx -5,562177826
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+x^{2}-2x+1=74
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
2x^{2}-2x+1=74
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-2x+1-74=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 74.
2x^{2}-2x-73=0
Kivonjuk a(z) 74 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -73.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 2\left(-73\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -73 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 2\left(-73\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-8\left(-73\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+584}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -73.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{588}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 584.
x=\frac{-\left(-2\right)±14\sqrt{3}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 588.
x=\frac{2±14\sqrt{3}}{2\times 2}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±14\sqrt{3}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{14\sqrt{3}+2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±14\sqrt{3}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 14\sqrt{3}.
x=\frac{7\sqrt{3}+1}{2}
2+14\sqrt{3} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{2-14\sqrt{3}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±14\sqrt{3}}{4}). ± előjele negatív. 14\sqrt{3} kivonása a következőből: 2.
x=\frac{1-7\sqrt{3}}{2}
2-14\sqrt{3} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{7\sqrt{3}+1}{2} x=\frac{1-7\sqrt{3}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+x^{2}-2x+1=74
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
2x^{2}-2x+1=74
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-2x=74-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
2x^{2}-2x=73
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 74 értéket. Az eredmény 73.
\frac{2x^{2}-2x}{2}=\frac{73}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{2}{2}\right)x=\frac{73}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-x=\frac{73}{2}
-2 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{73}{2}+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{73}{2}+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{147}{4}
\frac{73}{2} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{147}{4}
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{147}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=\frac{7\sqrt{3}}{2} x-\frac{1}{2}=-\frac{7\sqrt{3}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{7\sqrt{3}+1}{2} x=\frac{1-7\sqrt{3}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}