Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{\sqrt{15}i}{18}+\frac{1}{2}\approx 0,5+0,215165741i
x=-\frac{\sqrt{15}i}{18}+\frac{1}{2}\approx 0,5-0,215165741i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x+1-2x+x^{2}=\frac{19}{27}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1-x\right)^{2}).
-x+1+x^{2}=\frac{19}{27}
Összevonjuk a következőket: x és -2x. Az eredmény -x.
-x+1+x^{2}-\frac{19}{27}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{19}{27}.
-x+\frac{8}{27}+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) \frac{19}{27} értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény \frac{8}{27}.
x^{2}-x+\frac{8}{27}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times \frac{8}{27}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) \frac{8}{27} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-\frac{32}{27}}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{8}{27}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{-\frac{5}{27}}}{2}
Összeadjuk a következőket: 1 és -\frac{32}{27}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\frac{\sqrt{15}i}{9}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -\frac{5}{27}.
x=\frac{1±\frac{\sqrt{15}i}{9}}{2}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{\frac{\sqrt{15}i}{9}+1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\frac{\sqrt{15}i}{9}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{i\sqrt{15}}{9}.
x=\frac{\sqrt{15}i}{18}+\frac{1}{2}
1+\frac{i\sqrt{15}}{9} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{-\frac{\sqrt{15}i}{9}+1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\frac{\sqrt{15}i}{9}}{2}). ± előjele negatív. \frac{i\sqrt{15}}{9} kivonása a következőből: 1.
x=-\frac{\sqrt{15}i}{18}+\frac{1}{2}
1-\frac{i\sqrt{15}}{9} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{\sqrt{15}i}{18}+\frac{1}{2} x=-\frac{\sqrt{15}i}{18}+\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x+1-2x+x^{2}=\frac{19}{27}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1-x\right)^{2}).
-x+1+x^{2}=\frac{19}{27}
Összevonjuk a következőket: x és -2x. Az eredmény -x.
-x+x^{2}=\frac{19}{27}-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-x+x^{2}=-\frac{8}{27}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) \frac{19}{27} értéket. Az eredmény -\frac{8}{27}.
x^{2}-x=-\frac{8}{27}
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=-\frac{8}{27}+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=-\frac{8}{27}+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=-\frac{5}{108}
-\frac{8}{27} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=-\frac{5}{108}
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{5}{108}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{15}i}{18} x-\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{15}i}{18}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{15}i}{18}+\frac{1}{2} x=-\frac{\sqrt{15}i}{18}+\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}