Megoldás a(z) w változóra
w=1
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-2 ab=1
Az egyenlet megoldásához w^{2}-2w+1 a képlet használatával w^{2}+\left(a+b\right)w+ab=\left(w+a\right)\left(w+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=-1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(w-1\right)\left(w-1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(w+a\right)\left(w+b\right) kifejezést.
\left(w-1\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
w=1
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: w-1=0.
a+b=-2 ab=1\times 1=1
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk w^{2}+aw+bw+1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=-1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(w^{2}-w\right)+\left(-w+1\right)
Átírjuk az értéket (w^{2}-2w+1) \left(w^{2}-w\right)+\left(-w+1\right) alakban.
w\left(w-1\right)-\left(w-1\right)
A w a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(w-1\right)\left(w-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) w-1 általános kifejezést a zárójelből.
\left(w-1\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
w=1
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: w-1=0.
w^{2}-2w+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
w=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
w=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
w=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{0}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és -4.
w=-\frac{-2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
w=\frac{2}{2}
-2 ellentettje 2.
w=1
2 elosztása a következővel: 2.
w^{2}-2w+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\left(w-1\right)^{2}=0
Tényezőkre w^{2}-2w+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(w-1\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
w-1=0 w-1=0
Egyszerűsítünk.
w=1 w=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
w=1
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}