Megoldás a(z) t változóra
t=1
t=6
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-7 ab=6
Az egyenlet megoldásához t^{2}-7t+6 a képlet használatával t^{2}+\left(a+b\right)t+ab=\left(t+a\right)\left(t+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-6 -2,-3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 6.
-1-6=-7 -2-3=-5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -7.
\left(t-6\right)\left(t-1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(t+a\right)\left(t+b\right) kifejezést.
t=6 t=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-6=0 és a t-1=0.
a+b=-7 ab=1\times 6=6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk t^{2}+at+bt+6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-6 -2,-3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 6.
-1-6=-7 -2-3=-5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -7.
\left(t^{2}-6t\right)+\left(-t+6\right)
Átírjuk az értéket (t^{2}-7t+6) \left(t^{2}-6t\right)+\left(-t+6\right) alakban.
t\left(t-6\right)-\left(t-6\right)
A t a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(t-6\right)\left(t-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) t-6 általános kifejezést a zárójelből.
t=6 t=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-6=0 és a t-1=0.
t^{2}-7t+6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 6}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 6}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-24}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{25}}{2}
Összeadjuk a következőket: 49 és -24.
t=\frac{-\left(-7\right)±5}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
t=\frac{7±5}{2}
-7 ellentettje 7.
t=\frac{12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{7±5}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és 5.
t=6
12 elosztása a következővel: 2.
t=\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{7±5}{2}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: 7.
t=1
2 elosztása a következővel: 2.
t=6 t=1
Megoldottuk az egyenletet.
t^{2}-7t+6=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
t^{2}-7t+6-6=-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
t^{2}-7t=-6
Ha kivonjuk a(z) 6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
t^{2}-7t+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}=-6+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-7t+\frac{49}{4}=-6+\frac{49}{4}
A(z) -\frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}-7t+\frac{49}{4}=\frac{25}{4}
Összeadjuk a következőket: -6 és \frac{49}{4}.
\left(t-\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre t^{2}-7t+\frac{49}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-\frac{7}{2}=\frac{5}{2} t-\frac{7}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
t=6 t=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}