Megoldás a(z) t változóra
t=-9
t=1
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
t^{2}+8t-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
a+b=8 ab=-9
Az egyenlet megoldásához t^{2}+8t-9 a képlet használatával t^{2}+\left(a+b\right)t+ab=\left(t+a\right)\left(t+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,9 -3,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -9.
-1+9=8 -3+3=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-1 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(t-1\right)\left(t+9\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(t+a\right)\left(t+b\right) kifejezést.
t=1 t=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-1=0 és a t+9=0.
t^{2}+8t-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
a+b=8 ab=1\left(-9\right)=-9
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk t^{2}+at+bt-9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,9 -3,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -9.
-1+9=8 -3+3=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-1 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(t^{2}-t\right)+\left(9t-9\right)
Átírjuk az értéket (t^{2}+8t-9) \left(t^{2}-t\right)+\left(9t-9\right) alakban.
t\left(t-1\right)+9\left(t-1\right)
A t a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(t-1\right)\left(t+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) t-1 általános kifejezést a zárójelből.
t=1 t=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-1=0 és a t+9=0.
t^{2}+8t=9
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t^{2}+8t-9=9-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 9.
t^{2}+8t-9=0
Ha kivonjuk a(z) 9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
t=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\left(-9\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-8±\sqrt{64-4\left(-9\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
t=\frac{-8±\sqrt{64+36}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -9.
t=\frac{-8±\sqrt{100}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és 36.
t=\frac{-8±10}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
t=\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-8±10}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 10.
t=1
2 elosztása a következővel: 2.
t=-\frac{18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-8±10}{2}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: -8.
t=-9
-18 elosztása a következővel: 2.
t=1 t=-9
Megoldottuk az egyenletet.
t^{2}+8t=9
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
t^{2}+8t+4^{2}=9+4^{2}
Elosztjuk a(z) 8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 4. Ezután hozzáadjuk 4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}+8t+16=9+16
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
t^{2}+8t+16=25
Összeadjuk a következőket: 9 és 16.
\left(t+4\right)^{2}=25
Tényezőkre t^{2}+8t+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t+4\right)^{2}}=\sqrt{25}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t+4=5 t+4=-5
Egyszerűsítünk.
t=1 t=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}