Megoldás a(z) p változóra
p=-12
p=-4
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=16 ab=48
Az egyenlet megoldásához p^{2}+16p+48 a képlet használatával p^{2}+\left(a+b\right)p+ab=\left(p+a\right)\left(p+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,48 2,24 3,16 4,12 6,8
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 48.
1+48=49 2+24=26 3+16=19 4+12=16 6+8=14
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege 16.
\left(p+4\right)\left(p+12\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(p+a\right)\left(p+b\right) kifejezést.
p=-4 p=-12
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a p+4=0 és a p+12=0.
a+b=16 ab=1\times 48=48
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk p^{2}+ap+bp+48 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,48 2,24 3,16 4,12 6,8
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 48.
1+48=49 2+24=26 3+16=19 4+12=16 6+8=14
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege 16.
\left(p^{2}+4p\right)+\left(12p+48\right)
Átírjuk az értéket (p^{2}+16p+48) \left(p^{2}+4p\right)+\left(12p+48\right) alakban.
p\left(p+4\right)+12\left(p+4\right)
A p a második csoportban lévő első és 12 faktort.
\left(p+4\right)\left(p+12\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) p+4 általános kifejezést a zárójelből.
p=-4 p=-12
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a p+4=0 és a p+12=0.
p^{2}+16p+48=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
p=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\times 48}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 16 értéket b-be és a(z) 48 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
p=\frac{-16±\sqrt{256-4\times 48}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
p=\frac{-16±\sqrt{256-192}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 48.
p=\frac{-16±\sqrt{64}}{2}
Összeadjuk a következőket: 256 és -192.
p=\frac{-16±8}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
p=-\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{-16±8}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 8.
p=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
p=-\frac{24}{2}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{-16±8}{2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: -16.
p=-12
-24 elosztása a következővel: 2.
p=-4 p=-12
Megoldottuk az egyenletet.
p^{2}+16p+48=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
p^{2}+16p+48-48=-48
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 48.
p^{2}+16p=-48
Ha kivonjuk a(z) 48 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
p^{2}+16p+8^{2}=-48+8^{2}
Elosztjuk a(z) 16 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 8. Ezután hozzáadjuk 8 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
p^{2}+16p+64=-48+64
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
p^{2}+16p+64=16
Összeadjuk a következőket: -48 és 64.
\left(p+8\right)^{2}=16
Tényezőkre p^{2}+16p+64. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(p+8\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
p+8=4 p+8=-4
Egyszerűsítünk.
p=-4 p=-12
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}