Megoldás a(z) n változóra
n=-1
n=2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
n+1-n^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: n^{2}.
n+1-n^{2}+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
n+2-n^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 1 és 1. Az eredmény 2.
-n^{2}+n+2=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=1 ab=-2=-2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -n^{2}+an+bn+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=2 b=-1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-n^{2}+2n\right)+\left(-n+2\right)
Átírjuk az értéket (-n^{2}+n+2) \left(-n^{2}+2n\right)+\left(-n+2\right) alakban.
-n\left(n-2\right)-\left(n-2\right)
A -n a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(n-2\right)\left(-n-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) n-2 általános kifejezést a zárójelből.
n=2 n=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a n-2=0 és a -n-1=0.
n+1-n^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: n^{2}.
n+1-n^{2}+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
n+2-n^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 1 és 1. Az eredmény 2.
-n^{2}+n+2=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-1\right)\times 2}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-1\right)\times 2}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
n=\frac{-1±\sqrt{1+4\times 2}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
n=\frac{-1±\sqrt{1+8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2.
n=\frac{-1±\sqrt{9}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 8.
n=\frac{-1±3}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
n=\frac{-1±3}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
n=\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-1±3}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 3.
n=-1
2 elosztása a következővel: -2.
n=-\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-1±3}{-2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -1.
n=2
-4 elosztása a következővel: -2.
n=-1 n=2
Megoldottuk az egyenletet.
n+1-n^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: n^{2}.
n-n^{2}=-1-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
n-n^{2}=-2
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -2.
-n^{2}+n=-2
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-n^{2}+n}{-1}=-\frac{2}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
n^{2}+\frac{1}{-1}n=-\frac{2}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
n^{2}-n=-\frac{2}{-1}
1 elosztása a következővel: -1.
n^{2}-n=2
-2 elosztása a következővel: -1.
n^{2}-n+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=2+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}-n+\frac{1}{4}=2+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
n^{2}-n+\frac{1}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: 2 és \frac{1}{4}.
\left(n-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre n^{2}-n+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n-\frac{1}{2}=\frac{3}{2} n-\frac{1}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
n=2 n=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}