Megoldás a(z) m változóra
m = -\frac{3}{2} = -1\frac{1}{2} = -1,5
m=2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2m^{2}=m+6
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
2m^{2}-m=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m.
2m^{2}-m-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
a+b=-1 ab=2\left(-6\right)=-12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2m^{2}+am+bm-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-12 2,-6 3,-4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
1-12=-11 2-6=-4 3-4=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(2m^{2}-4m\right)+\left(3m-6\right)
Átírjuk az értéket (2m^{2}-m-6) \left(2m^{2}-4m\right)+\left(3m-6\right) alakban.
2m\left(m-2\right)+3\left(m-2\right)
A 2m a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(m-2\right)\left(2m+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) m-2 általános kifejezést a zárójelből.
m=2 m=-\frac{3}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a m-2=0 és a 2m+3=0.
2m^{2}=m+6
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
2m^{2}-m=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m.
2m^{2}-m-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
m=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times 2\left(-6\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) -6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-8\left(-6\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
m=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+48}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -6.
m=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{49}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 48.
m=\frac{-\left(-1\right)±7}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
m=\frac{1±7}{2\times 2}
-1 ellentettje 1.
m=\frac{1±7}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
m=\frac{8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{1±7}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 7.
m=2
8 elosztása a következővel: 4.
m=-\frac{6}{4}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{1±7}{4}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: 1.
m=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-6}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
m=2 m=-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2m^{2}=m+6
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
2m^{2}-m=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m.
\frac{2m^{2}-m}{2}=\frac{6}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
m^{2}-\frac{1}{2}m=\frac{6}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
m^{2}-\frac{1}{2}m=3
6 elosztása a következővel: 2.
m^{2}-\frac{1}{2}m+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}=3+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}-\frac{1}{2}m+\frac{1}{16}=3+\frac{1}{16}
A(z) -\frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
m^{2}-\frac{1}{2}m+\frac{1}{16}=\frac{49}{16}
Összeadjuk a következőket: 3 és \frac{1}{16}.
\left(m-\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{49}{16}
Tényezőkre m^{2}-\frac{1}{2}m+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m-\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m-\frac{1}{4}=\frac{7}{4} m-\frac{1}{4}=-\frac{7}{4}
Egyszerűsítünk.
m=2 m=-\frac{3}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}