Szorzattá alakítás
-5\left(x-6\right)\left(x+2\right)
Kiértékelés
-5\left(x-6\right)\left(x+2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5\left(-x^{2}+4x+12\right)
Kiemeljük a következőt: 5.
a+b=4 ab=-12=-12
Vegyük a következőt: -x^{2}+4x+12. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+12 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,12 -2,6 -3,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
-1+12=11 -2+6=4 -3+4=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege 4.
\left(-x^{2}+6x\right)+\left(-2x+12\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+4x+12) \left(-x^{2}+6x\right)+\left(-2x+12\right) alakban.
-x\left(x-6\right)-2\left(x-6\right)
A -x a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(x-6\right)\left(-x-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-6 általános kifejezést a zárójelből.
5\left(x-6\right)\left(-x-2\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-5x^{2}+20x+60=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-20±\sqrt{20^{2}-4\left(-5\right)\times 60}}{2\left(-5\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-20±\sqrt{400-4\left(-5\right)\times 60}}{2\left(-5\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 20.
x=\frac{-20±\sqrt{400+20\times 60}}{2\left(-5\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -5.
x=\frac{-20±\sqrt{400+1200}}{2\left(-5\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 20 és 60.
x=\frac{-20±\sqrt{1600}}{2\left(-5\right)}
Összeadjuk a következőket: 400 és 1200.
x=\frac{-20±40}{2\left(-5\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1600.
x=\frac{-20±40}{-10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -5.
x=\frac{20}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±40}{-10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -20 és 40.
x=-2
20 elosztása a következővel: -10.
x=-\frac{60}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±40}{-10}). ± előjele negatív. 40 kivonása a következőből: -20.
x=6
-60 elosztása a következővel: -10.
-5x^{2}+20x+60=-5\left(x-\left(-2\right)\right)\left(x-6\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x_{1} helyére, a(z) 6 értéket pedig x_{2} helyére.
-5x^{2}+20x+60=-5\left(x+2\right)\left(x-6\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}