Megoldás a(z) f változóra
f=\frac{3+\sqrt{11}i}{2}\approx 1,5+1,658312395i
f=\frac{-\sqrt{11}i+3}{2}\approx 1,5-1,658312395i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
f^{2}-3f=-5
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
f^{2}-3f-\left(-5\right)=-5-\left(-5\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
f^{2}-3f-\left(-5\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
f^{2}-3f+5=0
-5 kivonása a következőből: 0.
f=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\times 5}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
f=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\times 5}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
f=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-20}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
f=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{-11}}{2}
Összeadjuk a következőket: 9 és -20.
f=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{11}i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -11.
f=\frac{3±\sqrt{11}i}{2}
-3 ellentettje 3.
f=\frac{3+\sqrt{11}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (f=\frac{3±\sqrt{11}i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és i\sqrt{11}.
f=\frac{-\sqrt{11}i+3}{2}
Megoldjuk az egyenletet (f=\frac{3±\sqrt{11}i}{2}). ± előjele negatív. i\sqrt{11} kivonása a következőből: 3.
f=\frac{3+\sqrt{11}i}{2} f=\frac{-\sqrt{11}i+3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
f^{2}-3f=-5
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
f^{2}-3f+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=-5+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
f^{2}-3f+\frac{9}{4}=-5+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
f^{2}-3f+\frac{9}{4}=-\frac{11}{4}
Összeadjuk a következőket: -5 és \frac{9}{4}.
\left(f-\frac{3}{2}\right)^{2}=-\frac{11}{4}
Tényezőkre f^{2}-3f+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(f-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{11}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
f-\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{11}i}{2} f-\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{11}i}{2}
Egyszerűsítünk.
f=\frac{3+\sqrt{11}i}{2} f=\frac{-\sqrt{11}i+3}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}