Megoldás a(z) d változóra
d=\frac{\sqrt{41}+9}{20}\approx 0,770156212
d=\frac{9-\sqrt{41}}{20}\approx 0,129843788
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
10d^{2}-9d+1=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: d és 10d-9.
d=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 10}}{2\times 10}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 10 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
d=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 10}}{2\times 10}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
d=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-40}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
d=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{41}}{2\times 10}
Összeadjuk a következőket: 81 és -40.
d=\frac{9±\sqrt{41}}{2\times 10}
-9 ellentettje 9.
d=\frac{9±\sqrt{41}}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10.
d=\frac{\sqrt{41}+9}{20}
Megoldjuk az egyenletet (d=\frac{9±\sqrt{41}}{20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és \sqrt{41}.
d=\frac{9-\sqrt{41}}{20}
Megoldjuk az egyenletet (d=\frac{9±\sqrt{41}}{20}). ± előjele negatív. \sqrt{41} kivonása a következőből: 9.
d=\frac{\sqrt{41}+9}{20} d=\frac{9-\sqrt{41}}{20}
Megoldottuk az egyenletet.
10d^{2}-9d+1=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: d és 10d-9.
10d^{2}-9d=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{10d^{2}-9d}{10}=-\frac{1}{10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 10.
d^{2}-\frac{9}{10}d=-\frac{1}{10}
A(z) 10 értékkel való osztás eltünteti a(z) 10 értékkel való szorzást.
d^{2}-\frac{9}{10}d+\left(-\frac{9}{20}\right)^{2}=-\frac{1}{10}+\left(-\frac{9}{20}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{9}{10} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{20}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{20} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
d^{2}-\frac{9}{10}d+\frac{81}{400}=-\frac{1}{10}+\frac{81}{400}
A(z) -\frac{9}{20} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
d^{2}-\frac{9}{10}d+\frac{81}{400}=\frac{41}{400}
-\frac{1}{10} és \frac{81}{400} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(d-\frac{9}{20}\right)^{2}=\frac{41}{400}
Tényezőkre d^{2}-\frac{9}{10}d+\frac{81}{400}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(d-\frac{9}{20}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{41}{400}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
d-\frac{9}{20}=\frac{\sqrt{41}}{20} d-\frac{9}{20}=-\frac{\sqrt{41}}{20}
Egyszerűsítünk.
d=\frac{\sqrt{41}+9}{20} d=\frac{9-\sqrt{41}}{20}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{20}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}