Szorzattá alakítás
\left(b+1\right)\left(b+3\right)
Kiértékelés
\left(b+1\right)\left(b+3\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
p+q=4 pq=1\times 3=3
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk b^{2}+pb+qb+3 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
p=1 q=3
Mivel pq pozitív, p és q azonos aláírására. Mivel p+q pozitív, p és q egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(b^{2}+b\right)+\left(3b+3\right)
Átírjuk az értéket (b^{2}+4b+3) \left(b^{2}+b\right)+\left(3b+3\right) alakban.
b\left(b+1\right)+3\left(b+1\right)
A b a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(b+1\right)\left(b+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) b+1 általános kifejezést a zárójelből.
b^{2}+4b+3=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
b=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\times 3}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-4±\sqrt{16-4\times 3}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
b=\frac{-4±\sqrt{16-12}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
b=\frac{-4±\sqrt{4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és -12.
b=\frac{-4±2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
b=-\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-4±2}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 2.
b=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
b=-\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-4±2}{2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -4.
b=-3
-6 elosztása a következővel: 2.
b^{2}+4b+3=\left(b-\left(-1\right)\right)\left(b-\left(-3\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -1 értéket x_{1} helyére, a(z) -3 értéket pedig x_{2} helyére.
b^{2}+4b+3=\left(b+1\right)\left(b+3\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}